GULÁCSY IRÉN

gulacsy head

Névjegy

Születésnap: 1894. szeptember 9.
Nem:

Nyelvek:  magyar, német, latin
Vallás: római katolikus, a bencés rend oblatája
Politikai nézetek: centrista, a romániai magyar kisebbségi Országos Magyar Párt tagja, alelnöke
Halál ideje: 1945. január 2.
Kötetei

Ismerősök:

Életút

Pálffyné Gulácsy Irén a két világháború közötti időszak egyik legismertebb és legproduktívabb magyar ajkú írónője. Színműveket, novellákat és történelmi regényeket ír. Utóbbi bizonyul annak a műfajnak, mely Gulácsy közönségsikerét megalapozza.

 

Tovább olvasom

Fotók

No Images

Városok:

Szülőhely: Lázárföldpuszta

Tartózkodási helyek: Szeged, Dombóvár, Kismarton, Bánság, Nagyvárad, Kolozsvár, Budapest

Idővonal:

1894
születés éve

1919
publikálja első novelláját a nagyváradi Magyar Szó-ban, sorra jelenteti meg a Nagyváradban riportjait és publicisztikáit, a lap belső munkatársa lesz

1923
Nagyváradon bemutatják első színdarabját a Mire megvirrad-ot

1924
Kolozsvárott megjelenik első regénye a Hamueső

1925
Förgeteg című regényével megnyeri a budapesti Napkelet regénypályázatát, Marosvásárhelyt megjelenik első elbeszéléskötete a Ragyogó Kovács István, beválasztják abba a magyar nőküldöttségbe, melyet a román királyné audiencián fogadott

1927
Budapesten megjelenik Fekete vőlegények című regénye, melyhez a fiatal Németh László ír tanulmányt

1928
Kolozsvárott megjelenik Által a Tiszán című elbeszéléskötete

kb. 1929
Budapestre költözik, az MTA Péczely-díjával tüntetik ki

1930
megjelenik Pax vobis című regénye

1933
megjelenik A kállói kapitány című regénye

1936
megjelenik Nagy Lajos című regénye

1937
megjelenik a Történelmi miniatűrök című elbeszéléskötete

1939
megjelenik a Tegnap és régmúlt című elbeszéléskötete, Corvin-koszorúval tüntetik ki, Budapest Székesfőváros Kazinczy-díjat adományoz neki

1940
elnyeri a Petőfi Társaság Jókai-nagydíját, Erdély jogán – és más dolgok címen megjelennek cikkei és karcolatai

1941
megjelenik a Jezabel című regény első fele

1944
megjelenik a Jezabel című regény befejező része

1945
Budapest ostromakor életét veszti

 

Iskolák, munkahelyek:

Iskolái: Szegedi Felső m. kir. állami leányiskola, szegedi tanítóképző

Kiadói: Erdélyi Szépmíves Céh, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., Singer és Wolfner, Corticelli (Milánó 1943)

Folyóiratok: Brassói Lapok, Ellenzék, Genius, Keleti Újság, Magyar Kisebbség, Magyar Szó, Napkelet, Pásztortűz, Tavasz

Munkahelyek: a Nagyvárad című napilap belső munkatársa, később (Budapesten) a Magyarság, a Pesti Hírlap és az Új Idők munkatársa

Közéleti szerep: A romániai Országos Magyar Párt alelnöke

Free business joomla templates