GULÁCSY IRÉN

gulacsy head

Névjegy

Születésnap: 1894. szeptember 9.
Nem:

Nyelvek:  magyar, német, latin
Vallás: római katolikus, a bencés rend oblatája
Politikai nézetek: centrista, a romániai magyar kisebbségi Országos Magyar Párt tagja, alelnöke
Halál ideje: 1945. január 2.
Kötetei

Ismerősök:

 

Első igazán átütő erejű nagy regénye, a Fekete Vőlegények 24 kiadást ér meg az író életében, ami jól jelzi a közönségsiker mértékét. (1935-ben a munkácsi városi könyvtár statisztikája szerint Gulácsy a nyolcadik legolvasottabb író.) Többi, a kritika által már inkább vitatott regénye is több tízezres példányszámban jelenik meg. Hegedüs Géza e sikert annak tulajdonítja, hogy Gulácsy Trianon traumájára keresi a részben történelmi, részben irodalmi választ. Vak nacionalizmus helyett a történelmi léptékű önvizsgálat és a történeti analógiák keresésének, tanulmányozásának vágya dominál regényeiben. Íróként is, a kulturális közéletben tevékenykedő publicistaként, politikusként is megfontoltság, kiegyezésre törekvés jellemzi. Szolidáris a társadalom elesettjeivel szemben. Távol áll tőle ugyanakkor bármilyen politikai radikalizmus. Történeti nagyepikáinak elkészítésekor szinte filológusi pontossággal jár el. Több kötetnyi jegyzetanyagot halmoz föl egy-egy regénye koncípiálásakor. Mértékletesen bár, de hódol a történelmi regényműfaj korabeli azon elvárásának is, hogy az elbeszélt korhoz az elbeszélői nyelv is hasonuljon. Ez főként a párbeszédekre vonatkozik, de olykor a narrátor szóhasználatát is befolyásolja. Minden idevágó igyekezete, precizitása és nyelvi varázsa dacára regényeinek mind történetiségében, mind nyelvezetének archaizáló mozzanataiban fölismerhető marad az autodidakta géniusz. Mindez a nyolcvanas évek második felétől megjelenő újabb kiadásokban Szakály Ferenc korrigáló jegyzeteiből ki is tűnik. Sikerei bármennyire is a regényeihez köthetők elsősorban, gyermekkorának alföldi környezetét idéző novellái anekdotikus elbeszélői világában van otthon igazán.

1910-20-as évek

Régi, a XIII. századik visszavezethető nemesi család sarja. A délmagyarországi vasútállomáson, Lázárföldpusztán születik. A gimnáziumban ahol a tudós női tanár, Tedeschi Borbála tanítványa. Még nem nagykorú, mindössze 16 éves, amikor házasságra lép unokabátyjával, erdődi Pálffy Jenővel (1882-1927), aki ez időtájt az Esterházy család hercegi ágának mérnöke. Dombóváron, majd Kismartonban élnek. Kapcsolatuk kölcsönös megbecsülésen és egyenjogúságon alapul. Gulácsy elkíséri férjét vasútépítői és vízi mérnöki munkái helyszíneire is, élet- és munkatársa. Itt gyűjti a vidéki kubikusságal és parasztsággal kapcsolatos élményeit. Ezt követően Szegedre költöznek. Folyamatosan képzi magát: zenét és festészetet tanul. Utóbbi területen autodidakta. Bár portréival tetszést arat, mind a zenét, mind pedig a festészetet egysíkú művészetnek tartja, figyelme egyre inkább a költészet felé fordul. „Valami egyebet, többet keres”, „ami egységesítené mind a kettőt”. Eközben férje családi okokból fölmondja Esterházy hercegnél betöltött jövedelmező központi főmérnöki állását, Nagyváradra költöznek, ahol Pálffy Jenő a római katolikus káplán főmérnöke lesz. A Schlauch téren laknak. Első írásai a háborús időszak utolsó éveiben jelennek meg. Nagy munkabírással kezd írói munkásságába, de indulását bátortalanság kíséri. Férje támogatja, bátorítja, lelkesíti.

1920-as évek

Pálffy Jenő súlyosan megbetegszik, 1925-ben megrokkan és munkaképtelenné válik. Benedek Elekhez írt leveleiből ismerhető Gulácsy mindennapjainak harca: a tolókocsiba kényszerült, majd ágyhoz kötött férjének gondozásán túl immár ő a családfenntartó. Ekkor válik hivatásos publicistává. Nagyváradon bemutatják első színdarabját a Mire megvirrad-ot, majd hol Kolozsvárott, hol Nagyváradon a többi drámáját: a Napáldozatot, a Kincset, a Valutát, a Kobrát és a Székely vér-t. 1924-es Napáldozat című színművével a kolozsvári színház drámapályázatát nyeri el. Megjelenik első regénye a Hamueső, majd mindössze egy évre rá a Napkelet folyóirat regénypályázatára benyújtott és az első díjat elnyerő „szocialisztikus tárgyú” regénye, a Förgeteg. Nagyváradon e sikerekről ebben az időben az a hír járja, hogy még Karácsonyi János nagyváradi kanonok is olvasta a regényeit (Hubay Miklós visszaemlékezése). Marosvásárhelyt megjelenik első elbeszéléskötete is, a Ragyogó Kovács István. Férje 1927-ben meghal. Ugyanebben az évben jelenik meg az áttörést és országos hírnevet jelentő Fekete vőlegények. Az özvegy néhány hónapig még Nagyváradon él, majd Kolozsvárra költözik. 1928-ban vagy 1929-ben települ át Budapestre.

1930-as és 1940-es évek

Budapesten a Singer és Wolfner kiadó szerzője, a Magyarság, a Pesti Hírlap és az Új Idők munkatársa. Jószerével kizárólag történelmi regényei (Pax vobis, 1930; A kállói kapitány, 1933; Nagy Lajos, 1936; Jezabel, 1941 és 1944) és elbeszéléskötetei (Történelmi miniatűrök. 1937, Tegnap és régmúlt, 1939) megírásának él. Irodalmi sikerei és a romániai magyar kisebbségért tett fáradozásai miatt közmegbecsülés övezi. Több irodalmi (MTA Péczely-díj, Budapest Székesfőváros Kazinczy-díj, majd a Petőfi Társaság Jókai-nagydíj) és egy állami kitüntetésben (Corvin-koszorú) részesül. Katolikus lelki kötődése elmélyül. Oblataként belép a bencés rendbe. 1944-ben egy ideig kiadóját, Farkas (Wolfner) István bújtatja a vészkorszak következményei elől. Ezért a Gestapo kihallgatja, három napig őrizetben tartja. Farkas Istvánt végül deportálják és meghal. Gulácsy Irén 1945. január 2-án hal meg, amikor a Bem-rakparton állomásoztatott, korábban épp az ő javaslatára házuk elől arrébb tolt, majd felsőbb utasításra ismét a ház elé visszavitt lőszerszerelvényt egy orosz tüzérségi gránát becsapódása fölrobbantja. A robbanássorozat több lakóépületet a föld színével tesz egyelővé, többek között azt a házat is, melyben Gulácsy Irén lakik. A Vitéz utcai ház összes lakója a romok alatt marad. Túlélő nincs. Az azonosítatlan maradványokat közös sírba temetik.

Források:

  • Pálffy Gulácsy Irén önmagáról Literatura, 1927/3.
  • Hegedüs Géza: A múltidéző asszony. In: Gulácsy Irén: Nagy Lajos király. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó 1986, 681–690.
  • Szakály Ferenc: Az irónő és hőse. In: Gulácsy Irén: Fekete vőlegények. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó 1985, 593–608.
  • Ambrus Ágnes: A magyar föld és nép iránt elkötelezett író. Gulácsy Irén (1894–1945) In: Magyar-tanítás 2014/2.
  • Gulácsy Irén oblata írónőlevele Kelemen Krizosztom főapát úrhoz. In: Obláció 2014/2.
  • Hubay Miklós: Fejezetek egy önéletrajzból. In: Új Írás, 1978/1. 113–128.
  • http://adatbank.sk/kronologia-cimke/gulacsy-iren/
  • Vallasek Júlia: Az erdélyi történelmi regény a második bécsi döntés után In: Irodalomtörténeti köz-lemények 2004/2.   

Fotók

No Images

Városok:

Szülőhely: Lázárföldpuszta

Tartózkodási helyek: Szeged, Dombóvár, Kismarton, Bánság, Nagyvárad, Kolozsvár, Budapest

Idővonal:

1894
születés éve

1919
publikálja első novelláját a nagyváradi Magyar Szó-ban, sorra jelenteti meg a Nagyváradban riportjait és publicisztikáit, a lap belső munkatársa lesz

1923
Nagyváradon bemutatják első színdarabját a Mire megvirrad-ot

1924
Kolozsvárott megjelenik első regénye a Hamueső

1925
Förgeteg című regényével megnyeri a budapesti Napkelet regénypályázatát, Marosvásárhelyt megjelenik első elbeszéléskötete a Ragyogó Kovács István, beválasztják abba a magyar nőküldöttségbe, melyet a román királyné audiencián fogadott

1927
Budapesten megjelenik Fekete vőlegények című regénye, melyhez a fiatal Németh László ír tanulmányt

1928
Kolozsvárott megjelenik Által a Tiszán című elbeszéléskötete

kb. 1929
Budapestre költözik, az MTA Péczely-díjával tüntetik ki

1930
megjelenik Pax vobis című regénye

1933
megjelenik A kállói kapitány című regénye

1936
megjelenik Nagy Lajos című regénye

1937
megjelenik a Történelmi miniatűrök című elbeszéléskötete

1939
megjelenik a Tegnap és régmúlt című elbeszéléskötete, Corvin-koszorúval tüntetik ki, Budapest Székesfőváros Kazinczy-díjat adományoz neki

1940
elnyeri a Petőfi Társaság Jókai-nagydíját, Erdély jogán – és más dolgok címen megjelennek cikkei és karcolatai

1941
megjelenik a Jezabel című regény első fele

1944
megjelenik a Jezabel című regény befejező része

1945
Budapest ostromakor életét veszti

 

Iskolák, munkahelyek:

Iskolái: Szegedi Felső m. kir. állami leányiskola, szegedi tanítóképző

Kiadói: Erdélyi Szépmíves Céh, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., Singer és Wolfner, Corticelli (Milánó 1943)

Folyóiratok: Brassói Lapok, Ellenzék, Genius, Keleti Újság, Magyar Kisebbség, Magyar Szó, Napkelet, Pásztortűz, Tavasz

Munkahelyek: a Nagyvárad című napilap belső munkatársa, később (Budapesten) a Magyarság, a Pesti Hírlap és az Új Idők munkatársa

Közéleti szerep: A romániai Országos Magyar Párt alelnöke

Free business joomla templates