1854 március 5-én indította Heckenast Gusztáv (tulajdonos-kiadó), majd 1873-ban eladta a Franklin Társulatnak. A lap névelődje a Brassai Sámuel alapította kolozsvári Vasárnapi Ujság (1834–1848) volt.
A hetilapot Pákh Albert mint szerkesztő, Jókai Mór a főmunkatárs, és Gyulai Pál mint szerkesztő hozták létre. Szerkesztői működése jutalmául Pákh-ot 1864-ben az Akadémia, 1865-ben pedig a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta.
A szerkesztőség, a kiadóhivatal és a nyomda kezdetben Pest-Budán, az Egyetem utca 4-ben működött.
Megjelent hetente egyszer egy nagy negyedrétű íven (ügyelve rá, hogy a fővárossal közvetlen közlekedésben levő településeken már vasárnap olvasható legyen).
Szerzői között a korszak legnépszerűbb szépírói, jelentős magyar tudósai szerepeltek.
Nőírók a Vasárnapi Ujságban:
Felelős szerkesztők:
- 1854–1867. Pákh Albert
- 1855–1856. Jókai Mór (Pákh Albert helyett ideiglenesen)
- 1867. Heckenast Gusztáv (ideiglenesen)
- 1867–1905. Nagy Miklós
- 1905–1921. Hoitsy Pál
Rovatok:
- Irodalom: Kedély és jellemképző olvasmányok. Költemények. Mulatságos elbeszélések. Ismertetések ajánlásra s nem ajánlásra méltó művekről. Történelmi képek. Jellemrajzok. Életleírások.
- Ipar és gazdászat körüli ismertetések
- Korszerű ismeretek: Népek, tájak, szokások leírása; újabb fölfedezések, útleírások hazai s külföldi tájakról.
- Heti értesítő: Mind arról, a mi a nagy és kis világban érdekes és nevezetes történik, különös tekintettel Budapestre.
- Háztartási szabályok: Gazda, gazdasszony, kertész, méhész, szakács stb. tanácsadója.
- Természettudományi fejtegetések
- Heti vásár: Apró tudnivalók, mulatságos mendemondák, tréfák, sértegetés nélkül.
- Tárogató: Hét országra szóló újdonságok.
A 19. század második felében induló lap mintája már nem a reformkor népszerű irodalmi divatlapja volt. A szerkesztők egy enciklopédikus jellegű, a nemzet egészéhez szóló, a természettudományos ismeretterjesztést is feladatának tekintő, vizualitásában is igényes hetilap létrehozását tűzték ki célként: „Előttünk a ’magyar nép’ neve összetartó kapocs, nem pedig választófal a különböző társadalmi osztályokra nézve”.
A Bach-korszakban indult hetilap ismérvei Pákh Albert az első lapszámban közölt szavai szerint:
„ Mik egy néplap kellékei? Az, hogy érdekes legyen. Az, hogy hasznos legyen. És az, hogy olcsó legyen. Ime vállalatunkról bizton hisszük elmondhatni, hogy mind e három tulajdonnal birni fog. Ugy intézkedtünk, hogy legjobb iróink irják, hogy tartalma széles ismeretgazdagságot foglaljon magában, és egész félévi előfizetési ára EGY PENGŐ FORINT legyen. Alólirt felelős szerkesztő mellett, mint főmunkatársat JÓKAI MÓRT mutathatjuk be, kik e népszerü vállalat számára a magyar irodalomnak e téren legelismertebb bajnokait leendnek képesek egyesiteni. S e meggyőződésben kezeskedni merünk, hogy a mit lapunk hasábjain nyujtani fognak, érdekes, ismeretterjesztő, miveltető olvasmány lesz. A népet — mellynek pártolására számitunk — nem nézzük öntudatlan nyers tömegnek, mellynek jó indulatát üres szemfényvesztések által szabad kizsákmányolni, hanem látjuk benne amaz ép, józan fajt, mellynek megvannak nemesebb vágyai s tiszteletreméltó érzelmei. Azon népet látjuk magunk előtt, melly hogyha ezentul is élni akar, ezt csak ismeretek és mivelődés árán válthatjuk meg.”
A lap a kezdetektől számos értékes és érdekes metszetet közölt, melyről bővebben szól Baki Péter A Vasárnapi Újság és a fotográfia kapcsolata című tanulmánya a Magyar Fotográfiai Múzeum oldalán.
Az első szám címfejének fametszetéről így ír Gyulai Pál:
„Legjobban tetszett nekünk a cím fametszete: egyfelől a gólyafészkes fedelű házban egy földmíves, amint pipázva, bor mellett hírlapot olvas, túlfelől a galambdúcos fedelűben pedig egy öreges táblabíró, amint kávé mellett hírlapot vesz kezébe. ’Ez olyan mint Szentpétery, amaz meg mint Réthy a Szigligeti Csikósában’ mondá Pákh.”
A Vasárnapi Ujság történetéről bővebben ld. Orosz Noémi A Vasárnapi Újság (1854-1921) története c. szakdolgozatát.
A lap teljes anyaga szabadon hozzáférhető online az Elektronikus Periodika Archívumban , ahol mintegy 57. 000 oldalon olvasható HTML és PDF formátumban.
