Menyhért Anna: Írónők a hálón: kulturális emlékezet a digitális korban

A magyar irodalomtörténet-írás sokáig mostohán bánt a női írókkal. Bródy Sándor írónőkről szóló 1904-es jóslatának csak az első felét váltotta be a 20. század, vagy talán még azt sem: „Az irodalomtörténet – melyet végre is férfiak írnak mindig – kellemetlenkedni fog nekik, de ha tiszta képet akar adni: ugyancsak számolnia kell velük.” (Jövendő, 1904/15.) Az irodalomtörténet-írás nem számolt a női írókkal. Még akkor is ritkán vett tudomást róluk, ha saját korukban ismertek és elismertek voltak. Mai középiskolai irodalomtankönyveink gyakorlatilag két írónőt mutatnak be az irodalom több ezer éves története során: Szapphót és Nemes Nagy Ágnest. (Részletesen írok erről a témáról Női irodalmi hagyomány című kötetemben, melynek előszava itt olvasható, rövidebb változata pedig itt.)

Tovább olvasom

Írőnők a hálón –weboldalunk összegző bemutatása

Weboldalunk tizenkét írónő életpályáját tárja fel. Honlapunkat a Joomla CMS rendszer segítségével alakítottuk ki, felhasználva a Prezi, a Morph, a Flickr és az issu.com online felületeinek lehetőségeit. A teljes háttérstruktúrát (adatbázis-elérés, HTML- és PHP-fájlok) az ELTE Caesar szerverén tettük elérhetővé. Mindezt egy korszerű, hipertext szerkezetű, multimédiás webportálon keltettük életre, ahol a tudományos és szépirodalmi szövegek közvetítőerejét a bemutatott művészeket és életművüket illusztráló képzőművészeti és zenei teljesítmények fokozzák. A webes megjelenítés lényege, hogy az egyes alkotók és alkotások ne elszigetelten, hanem a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatkozzanak meg, ahogyan a valóságban is léteztek, ezért hoztunk létre egy közel százötven diából álló prezit, ’Kor-terem’ címen.

Tovább olvasom

Zsadányi Edit: Nőírók a századfordulón 

Szalay Fruzsina és Czóbel Minka örökségét folytatva írónők egész sora lépett fel a századelőn az irodalmi életben. A társadalom figyelme a nők felé fordult, a közélet egyik fontos témája a női emancipáció volt. A közbeszédben új hely kínálkozott a női alkotók számára. Nem véletlen, hogy a női érdekvédő szervezetek és a feminista mozgalmak megjelenésével egy időben váltak a női szerzők elfogadottá.

Tovább olvasom