Idővonal

1879
születési év

1896–1897
Az Országos Színművészeti Akadémiára jár Budapesten

1898
a Somorlay családnál felolvasó, az Egyetértés tárcaírója

1899
megjelenik az első verseskötete, a Leányálmok, Eötvös Károly költségén és előszavával

1900–1905
Budapesten él mint költő és újságíró, a Budapesti Napló, A Hét a Vasárnapi Újság, majd a Magyar Hírlap szerzője, második versekönyvét (Versek) Kiss József, majd Bródy Sándor segítségével állítja össze. Baráti körébe tartozik Molnár Ferenc, Szabó Ervin, Bedőházyné Héczey Erzsébet, Kaffka Margit. Jászi Oszkárhoz és később Bródy Sándorhoz szerelmi viszony fűzi.

1901
első önálló lakásába költözik a Podmaniczky utcába

1903
ebben az évben indul a Jövendő, Bródy Sándor folyóirata, melynek állandó szerzője, itt jelenik meg folytatásokban a Kleopátra című verses regény és az Egy leány élete című novella-sorozat.

1904–1906
Írások Könyve címmel önálló, egyszemélyes lapot ad ki

1904
szakítás Bródyval

1905
Erdős Renée többször is szanatóriumba kerül, Bródy Sándor öngyilkosságot kísérel meg

1906
Firenzébe költözik Héczey Erzsébettel, lakóhelyük a Villa Celeste Settignanóban

1907
megismerkedik a Firenzébe tanulmányútra érkező Fülep Lajossal

1908
Rómába költözik, érdeklődik a katolikus vallás iránt, majd katolizál; közben újra ír magyar lapoknak

1909
megjelenik a Jöttem hozzátok című verseskötete is

1910
megjelenik az Aranyveder című verseskötete

1911
rövid időre újra Budapesten, a Repratrixek zárdájában lakik, ír Az Ujság Az Asszonynak mellékletébe

1913
házasságot köt Fülep Lajossal a Fiume melletti Tersatóban

1914
az első világháború kitörése előtt röviddel hazaköltöznek Magyarországra

1915
megszületik Fülep Kornélia és megjelenik és nagy sikert arat Az új sarj, az Ősök és ivadékok című négyrészes önéletrajzi regény-sorozat első, Erdős gyermekkorát feldolgozó darabja

1918
Fülep Lajos elhagyja a családját

1918
Megszületik Fülep Veronika, Erdős Renée a szülés után tüdőembólia következtében hónapokig súlyos beteg

1920
megjelenik az önéletrajzi regény-sorozat második darabja Az élet királynője, melynek témája a Bródyval való szerelmi kapcsolat

1922
Az Est állandó szerzője, megjelenik a Santerra bíboros című regény

1923
megjelenik az Ősök és ivadékok III. része, a Berekesztett utak, mely a Bródyval történt szakítás utáni nehéz időszakot tárgyalja, és megjelenik A nagy sikoly, Erdős talán legismertebb regénye. A húszas-harmincas évek a regényíró Erdős virágkora, ekkor jelennek meg női sikerkönyvei.

1925
családjával együtt Rómába költözik, hogy a Szent Évről tudósítsa a magyar lapokat

1926
férjhez megy titkárához, Löfler (Erdős) Artúr gyógyszerészhez; „Szerdai levelek”-ben válaszol Az Est olvasói által feltett kérdésekre

1927
Németországba utaznak, Kornélia lánya agyműtéten esik át, ezt dolgozza fel a Nyírfaerdő című kötet; megveszi rákoshegyi villáját, mely ma Budapest 17. kerületében az Erdős Renée-ház nevű helytörténeti gyűjtemény, Erdős Renée-nek emlékszobája van benne

1929
megjelenik az önéletrajzi regénysorozat utolsó része, az Ave Roma!, melyben megtérését és katolizását írja meg

1938
a numerus clausus miatt nehezedik a helyzete, szerződéseit több helyen felbontják

1944
orvos lánya, Veronika kórházban bújtatja, majd vidéken, Inarcs-kakucson rejtőzik barátnőjénél, Zoltán Irénnél; megjelenik Réz Bálint álnéven Lysias című regénye; a villáját először a németek, majd az oroszok használják

1945
a háború után a villáját nem tarthatja meg, a Felső-erdősor utcába költözik egy kis lakásba; férje különválik tőle, és patikát nyit; ebben az új helyzetben Erdős visszatekintést ír Különös önéletrajz címmel

1950
harminckét éves korában öngyilkos lesz Veronika lánya

1955
Ifjúságunk címmel megírja első Budapesten töltött éveinek, fiatal lány korának történetét

1956
meghal
 
© Menyhért Anna

Névjegy

Születési neve: Ehrental Regina
Születésnap: 1879. május 7.
Nem: nő
Nyelvek: magyar, olasz, német, angol
Vallás: zsidó, majd katolikus
Halál ideje: 1956. július 9.
Kötetei

Életút

Erdős Renée 1879-ben született, vidéki ortodox zsidó családban. Kislánykorában nagy hatást gyakorolt rá egy bencés pap, aki tanította. Tizenhét évesen került Pestre, színiskolába, de nem bizonyult tehetséges színinövendéknek. Verseket kezdett írni, ezeket hamar közölték a lapok, elsőként a Magyar Géniusz. Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védőügyvédje karolta fel, s saját költségén kiadta első verseskötetét, Leányálmok címmel. Erdős Renée ismert költőnő lett, bekerült a pesti irodalmi életbe. Napilapoknak írt tárcákat. Szerelmi viszonyba került Bródy Sándorral, s Bródy lapjának, a Jövendőnek lett munkatársa. 
Tovább olvasom