Írja, szerkeszti és kiadja Erdős Renée.
Megjelenik minden hó 1-én.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Ferencz-körut 5.
Előfizetés ára: egy évre 10, fél évre 6, negyedévre 3 korona
Az Írások Könyvét Erdős Renée 1904 és 1906 között írta, az első szám 1904. december 1-jén jelent meg, az utolsó 1906 januárjában.
Az Írások Könyve egyszemélyes lap, Erdős Renée maga írta minden szövegét, és saját költségén adta ki, előfizetőket gyűjtve. Előképe Bródy Sándor egyszemélyes lapja, a Fehér könyv volt, melyet Bródy először 1900-1901 között adott ki, majd 1914-ben újra, de akkor csak néhány számot írt meg (ez utóbbiak itt hozzáférhetők).
Erdős akkor fogott ebbe a vállalkozásba, amikor Bródy Sándorral történt szakítása, és főleg Bródy 1905 júliusi öngyilkossági kísérlete után megfogyatkoztak a publikálási lehetőségei, s anyagi nehézségei voltak. Az impresszumban feltüntetett szerkesztőségi és kiadóhivatali cím a saját lakása címe volt abban az időben.
A lap terjedelme 48 oldal volt, a minden számnál más színű borítót szecessziós grafika díszítette. Vegyes műfajú szövegeket közölt: verset, novellát, tárcát, mesét, vegyes följegyzéseket, elmélkedésket, irodalmi ismertetőket (például Elizabeth Barrett-Browning költészetéről), valamint folytatásokban a Jezabel című regényt és 1905 szeptemberétől az Egyedül című drámát. Az írások tematikájukban és stílusukban sem különböznek Erdős korábbi, az Egyetértésban, a Pesti Naplóban, A Hétben és a Jövendőben megjelent szövegeitől: jellegzetes érzelmes, szerelmes, erotikus szövegek, melyekben felerősödik az elmélyült okkeresés, nagy hangsúlyt kapnak az önértékelés kérdései. Fontos a férfiakhoz, pontosabban, egy férfihoz, az életrajzból kikövetkeztethetően Bródy Sándorhoz való viszony. Kulcstéma a nőiség és az alkotás viszonya, a költő lelki világa, az alkotás folyamatának jellemzése. Több kiemelkedő verse is itt jelent meg először, ilyen a Betegen és a Vágyak is. Az utóbbiban jól tetten érhető az, hogy Erdős Renée Adyt megelőzően írt olyan verseket, amelyeket Ady újításának tartunk („Megyek a fehér hattyuk után. / A tó partján, a füzek alatt. / Lantom valahol bozótba akadt / És tüskéktől tépett a ruhám. / S csak megyek álmatagon / A nagy, rejtelmes hattyuk után.”) A Betegen pedig nagyon modern, zaklatott idegállapotot bemutató szabadvers.
Az 1905. májusi szám belső borítóján a következő szöveg szólítja meg az olvasót:
„Az olvasónak,
mint szerző hálásan köszönöm meg azt a meleg érdeklődést és jóindulatot, mellyel az Írások Könyvét a kezdet nehéz útján pártfogásába vette, hibáit elnézte, itt-ott megdicsérte és jó tanáccsal, szíves intéssel segítségére volt.
Örömem és büszkeségem telik e sikerben, annál is inkább, mert talán sok minden, ami óhajom és tervem e laphoz fűződött, nem teljesülhetett úgy, amint azt elgondoltam: fájdalom, ez idő alatt többet voltam beteg, mint egészséges, a munka és minden vele járó izgalom tiltva volt, s úgyszólván csak lopva dolgozhattam egy-egy órát, olyankor, amikor a nagy fáradság alább hagyott.
Most, Istennek hála, gyógyulóban: ismét teljes erőmmel és igyekezetemmel akarom csinálni a lapot, úgy, hogy önöket érdekelje és pártfogásukat kiérdemelje továbbra is.
E célból kérem szíves olvasóimat, azokat, akiknek előfizetése a májusi számmal lejárt, hogy azt ne negyedévre, hanem félévre folytatólag újítsák meg, mert ezáltal engem sok munkától mentenek meg, kiadóhivatali teendőktől, amikhez csak keveset értek, s amelyek nekem sok gondot okoznak.
Az új félév elteltével a lap adminisztratív részét már nem én vezetem, hanem komoly és igazi kiadó, aki azt külsőleg új és művészi köntösbe öltözteti, hogy ezáltal is szebb és tetszetősebb legyen. Addig kérem önöket, legyenek türelmesek, és el ne hagyjanak engem; nehéz, de kedves feladatomban hadd merítsek új erőt és bizalmat a további munkához.
Margitliget, május 1-én
Erdős Renée