Éljen a Petőfi Társaság! Éljen Jókai Mór, az elnök! – ezzel a felkiáltással alakult meg egy havas novemberi estén az új irodalmi egyesület, melynek alapítói között még nem szerepletek nők, ám a későbbiekben egyre nagyobb számban vettek részt a szervezet munkájában. Szana Tamás, az alapító írók egyike, a Társaság titkára 1902-ben így emlékezett vissza a Társaság alapítására:

Alakuló ülés: 1876. nov.  23. az Írók és Művészek Társaságának kerepesi úti szegletszobája

Alapítók:

Elnökök:

• Jókai Mór (1876-1903)
• Herczeg Ferenc (1904-1919)
• Pekár Gyula (1920-1936)
• Császár Elemér (1937-1939)
• Kornis Gyula (1940-1944)

„Jókai új hadseregét” – ahogyan Szana Tamás nevezte megnyitóbeszédében, már az első naggyűlésen „nagyobbára hölgyekből álló óriási közönség” üdvözölte hangos ovációval. A nők – mint közismerten hálás olvasóközönség – a továbbiakban is érdeklődéssel látogatták a rendszeres havi felolvasóüléseket az Akadémia dísztermében. Petri Mór az 50. évfordulóra megjelentett ünnepi kötetben a harmadik ülésről szólva külön kiemeli, hogy „[n]ők most még nagyobb számmal voltak jelen”. A „gyönyörű hölgyközönség”, mely „elhozza oda az ifjuságának báját s a legszebb női szemek ragyogásának fényét”, visszatérő eleme Petri visszaemlékezésének, noha az ő szemüvegén keresztül egyelőre puszta dekorációs elemként tarthatjuk számon az érdeklődő nőket.

Még 1877-ben megindult a Petőfi-Társaság Lapja, melynek első előfizetője Erzsébet királyné volt, s melyet két év után felvált a Koszorú c. havilap. A Társaság kiadványait a Singer és Wolfner vállalat intézte, mely számos nőíró (pl. Beniczkíné Bajza Lenke, Czóbel Minka, Gulácsy Irén, Kosáryné Réz Lola, Szederkényi Anna, Tormay Cecile) köteteinek gondozását is felvállalta (s ők adták ki például a Magyar Lányokat, Tutsek Anna képes hetilapját fiatal lányok számára, melyben az életvezetési tanácsokon túl szépirodalmat is közöltek).

A Petőfi Társaság 1935. március 5-ei közgyűlésének résztvevői – csupa férfiíró

Folyóiratok:

• A Petőfi-Társaság Lapja: szépirodalmi heti közlöny 1877-78.
• Koszoru: havi küzlöny 1879-82. (nyolc kötet arcképekkel és más mellékletekkel)
• Koszoru: szépirodalmi heti közlöny 1883-85.

Később a vidéki városokban is szépirodalmi társaságok alakultak, melyben a Petőfi Társaság jelentős hatása érezhető.

A Társaság tagjai 1899-ben határozták el, hogy megalapítják a Petőfi Házat, melyben a költő ereklyéi, tárgyak, kéziratok, első kiadások kapnak majd helyet. 1903-as januári ülésükön Jókai hangsúlyozta a tárgyi emlékezet fontosságát Petőfi kultuszának erősítésében, kiemelve, hogy „bele kell markolnunk a Petőfi-Ház létrehozásába”. Elindult a gyűjtés, melyben a magyar nők jelentős szerepet vállaltak: 1907 február 15-én Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dasztermében ülésezett az a hölgybizottság, melynek elnöke gróf Apponyi Albertné volt, s melynek országos gyűjtőakciója 170.000 koronával járult a ház megvásárlásához és felszereléséhez. Még ez évben megszületett a döntés, hogy 100.000 koronáért megvásárolják Feszy Árpád Bajza utcai házát, melyben az emlékhely teret kap majd, s 1909. november 7-én felavatták az épületet. Herczeg Ferenc, a Társaság akkori elnöke kiemelte: „A nemes buzgalom, amelyet a hölgybizottság kifejtett, vitte gyors és döntő győzelemre ügyünket. Hogy a magyar fővárosban ma egy ház Petőfi Sándor nevét viseli, az elsősorban a magyar hölgyek érdeme.” Petri az elnöknő mellett külön említi Benczúr Gyuláné (sz. Boldizsár Kata Piroska) nevét a gyűjtéssel kapcsolatban. Az avatás vendégei között ott volt Sass Erzsébet is, a Négyökrös szekér akkor 84 éves Erzsikéje. Szerepet kaptak a nők a Petőfi-család sírjának gondozásában is, erre a feladatra az Erzsébet Nőiskola növendékei vállalkoztak az igazgatónő, Lázárné Kasztner Janka vezetésével. A ház, melyben Jókai lakott egyben helyet adott a nagy epikus emléktárgyainak és kultusznak is. A Petőfi-Házat 1945-ben bombatalálat érte, a gyűjtemény ekkor átkerült a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe, majd 1954-ben a József nádor 7. alá költözött (immár Petőfi Irodalmi Múzeumként, kibővült gyűjtőkörrel), végül 1957-benl a Károlyi-palotába, ahol a Petőfi-Ház jogutódjaként ma is működik.

Petőfi Ház Bajza utca 21. (ma Bajza u. 39.)	A Petőfi Ház nagyterme

Alapítványok, támogatások:

Az első lelkes támogató, aki Petőfi-kéziratokat adományozott Keresztes Teréz úrnő volt Dömsödről, de Arany János menye, Arany Lászlóné is bocsátott Petőfi-relikviákat a Petőfi Ház gyűjteményének. A magyar nők élen jártak a mecenatúrában:

Beniczkyné Bajza Lenke, Böszörményi Róza, Özv. Hegyi Mihályné, Kvassayné Kún Melanie és Mericzayné Karossa Irma 200, Szmrencsányi Paula 400, Bulyovszky Lila 2. 000, gr. Vigyázó Jozefin (férjével közösen) 8. 000, Bercsényi Béláné Krayl Irma 10. 000 koronát bocsátott a Ház rendelkezésére.

Részt vállaltak a nők a tehetségek támogatásában is, Bulyovszky Lilla színésznő a szavalásra alkalmas hazafias költemények íróinak alapított pályadíjat, Grünwald Vilmosné pedig jelentős összeget adományozott szépirodalmi művek jutalmazására.

Rendes nőtagok:

A hagyományosan háttérszerepet játszó nők mellett rögtön az első évtől megjelentek a Társaság aktívan író nőtagjai is: Kisfaludy Atala volt az első, őt követte Beniczkyné Bajza Lenke (1878), Gyarmathy Zsigáné (1885), Szabóné Nogáll Janka (1891), a Szikra néven publikáló gróf Teleki Sándorné (1905), Czóbel Minka (1911?), Kosáryné Réz Lola (1939), Gulácsy Irén és Ignácz Rózsa (1944). Petri összefoglalójában külön szól arról, hogy a Társaság milyen elismeréssel fordult a nőírók felé, s nem mulasztja el említeni a szervezet hatását sem a soraikba lépő nőírókra.

A Bajza utca 39. épülete ma	Jókai emléktáblája az épület falán
Feszty Árpád emléktáblája a Bajza u. 39. falán