TORMAY CÉCILE

tormay head4

Névjegy

Születésnap: 1875. október 8.
Nem:

Nyelvek: magyar, angol, német, francia, olasz, latin
Vallás: római katolikus
Politikai nézetek: keresztény nemzeti, antiszemita
Halál ideje: 1937. április 2.
Kötetei

Ismerősök:

Életút

Tormay Cécile az egyik legismertebb magyar írónő volt az 1920-30-as években: műveit francia, angol, német, svéd, dán, finn, olasz nyelvre fordították le, 1936-ban Nobel-díjra is felterjesztették. Sikerének megítélésében nincs teljes egyetértés az irodalomtörténészek között: van, aki szerint pusztán politikai, közéleti szerepének köszönhette elismertségét, hiszen sem műveltsége, sem intelligenciája nem tette lehetővé, hogy árnyaltan láttasson társadalmi problémákat; van, aki úgy véli, írói sikerei, bár természetesen nem függetleníthetők politikai szerepvállalásától, nem is magyarázhatók pusztán Horthy Miklós kormányzóhoz való feltétlen hűségével. Tormay antiszemitának vallotta magát, és büszkén hangoztatta, hogy előbb volt fasiszta, mint Mussolini – ezeket a kijelentéseit sohasem vonta vissza. 1945-ben életműve elfeledettnek látszott irodalomtörténeti szempontból, de ’89 után írásai nagy részét újra kiadták. Az olvasóközönség körében nem nyerte vissza korábbi népszerűségét, bár a szélsőjobboldali eszme hívei nagyra tartják személyét és írói teljesítményét, különösen a nevével elválaszthatatlanul összeforrt Bujdosó könyvet, az 1918-19-es időszakról írt fiktív naplót. Tormay körül a közelmúltban sok vita zajlott, egyrészt, mert a magyarországi szélsőjobboldali párt, a Jobbik a Nemzeti Alaptantervben szerette volna látni műveit, másrészt a VIII. kerületi Kőfaragó utcát, ahol az írónő évtizedekig élt, Tormay Cécile utcává szerették volna átnevezni – a javaslatot azonban Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Magyar Tudományos Akadémia szakmai véleménye alapján 2013-ban elutasította. 

 

Tovább olvasom

Fotók

Városok:

Szülőhely: Budapest

Tartózkodási helyek: Budapest, Mátraháza

Idővonal:

1875
születés éve

1892
novellákat kezd publikálni az Ifjú Magyarországban, a Magyar Géniuszban, a Virágfakadásban, a Fővárosi Lapokban és a Magyar Hírlapban

1900
megjelenik az Apródszerelem című novelláskötet

1905
megjelenik az Apró bűnök című novelláskötet

1911
megjelenik az Emberek a kövek között című regény

1914
megjelenik A régi ház című regény

1916
A régi ház című regényével elnyeri a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját

1918
megjelenik a Viaszfigurák című novelláskötet; több társával megalapítja a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét

1920

megjelenik a Bujdosó könyv első része Az őszirózsás forradalom címmel

1921
megjelenik a Bujdosó könyv második része A proletárdiktatúra címmel

1922
dolgozni kezd a Napkelet című lap főszerkesztőjeként

1923
megjelenik a Megállt az óra című novelláskötet

1926

megjelenik Assisi Szent Ferenc: Fioretti című fordításkötete

1931
– megjelenik Magyar legendárium című fordításkötete

1934
megjelenik Az ősi küldött két kötete, A csallóközi hattyú és A túlsó parton címmel

1935
megjelenik a Virágok városa – Szirének hazája (útirazjok) című kötet; beválasztják a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába

1936
felterjesztik Nobel-díjra

1937
megjelenik Az ősi küldött harmadik kötete A fehér barát címmel; halál éve

Iskolák, munkahelyek:

Iskolái: magántanuló

Kiadói: Révay, Singer és Wolfner, Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Genius, Athenaeum, Franklin, Rózsavölgyi, Magyar Irodalmi Társaság

Folyóiratok: fjú Magyarország, Magyar Géniusz, Virágfakadás, Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Napkelet

Munkahelyek: Napkelet folyóirat főszerkesztője

Közéleti szerep: Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének elnöke, Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága

Oldalak

O. Nagy Zoltán: Tormay Cecile(Irodalomi Jelen)

Szerb Antal: Tormay Cecile (Nyugat)

Szolláth Dávid: Szórakoztató gyűlöletbeszéd. Tormay Cécile: Bujdosókönyv (hangfelvétel A nemzeti konzervativizmus irodalomszemlélete c. konferenciáról, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)

Free business joomla templates