LUX TERKA

lux head

Névjegy

Születési év: 1879.
Születési név: Dancsházi Oláh Ida
Egyéb nevek: 
Szőllősy Györgyné
Nem:

Halál ideje: 1939. május 9.
Kötetei

Ismerősök:

 

1900-as évek

 

1900-tól írásait már a Budapesti Napló és A Hét is közli. A Budapesti Naplót, a liberális értelmiség és a felső középosztály lapját említi meg egyedül saját rövid önéletrajzában, mely a Száz magyarok könyvei című antológiában jelent meg. Itt a lap olyan nagynevű munkatársaival dolgozhatott együtt, mint Molnár Ferenc, Ady Endre, Kosztolányi Dezső.

1900-ban a Légrády testvérek lapjának, a Pesti Hírlapnak lesz állandó munkatársa, ahol körülbelül a ’20-as évek végéig dolgozik.

1901-ben jelenik meg első novellája a Vasárnapi Újságban Brigitta jegyzeteiből címmel.

Az 1900-as évektől kezdve Lux a szociáldemokrata nőmozgalom aktivistájává válik, még ha viszonya a feminista eszmékkel ellentmondásosnak nevezhető is. Teljes mellszélességgel kiáll a nők egyenjogúsága mellett, azonban a politikai szavazójogot nem tartja sürgetően fontosnak, a gazdasági és társadalmi jogok biztosítását véli elsődleges célnak. Elítéli a szabad szerelmet és a gyerekek nemi felvilágosítását, mert szerinte ezek a családi otthon felbomlásához vezetnek. Ellentmondásos nézeteit művei is tükrözik, hiszen sok egyedülálló, dzsentri családból származó fiatal nőhősét végül házasságba vezeti – mely a szövegekben az egyetlen megoldásnak tűnik számukra az egzisztenciális biztonság elérésére.

Írásaiban realista eszközökkel ábrázolja Budapest társadalmi berendezkedését, a nő helyzetét és szerepét ebben a modern, változó közegben és környezetben. Szociografikus érzékenységgel és érdeklődéssel fordul témái felé, de olykor a szatirikus stílus is dominál szövegeiben (például a Marcsa gondolatai és a Lenci naplója című kisregényekben, melyek a Jane Austen-i populáris-szatirikus hagyomány folytatóinak, illetve kikarikírozóinak és a mai szingliregény előzményeinek tekinthetők). Fontos témája továbbá az írásaiban újra és újra felbukkanó antiszemitizmus kérdése, melyet nyilvánvalóan elítélt.

1903-ban publikálja első könyveit, a Marcsa gondolatait (mely egy kisregényt és novellákat tartalmaz) és a Mesék című vékony mesekötetet. Ettől kezdve egy-két-három évente jelentkezik újabb regényekkel, novelláskötetekkel, és egyre nagyobb népszerűségre tesz szert.

Máig legismertebb regénye, a Budapest: Schneider Fáni regénye 1908-ban jelenik meg. Ebben a Goriot apóra emlékeztető fejlődési regényben a Budapest mint nő metafora bomlik ki: az akkori közvélekedés szerint a főváros olyan, mint egy femme fatale, a férfiak végzetét okozó, ellenállhatatlan nő – pont mint Schneider Fáni, a regény hőse, aki éppúgy kiábrándul a városból, mint Balzac történetében Rastignac Párizsból. Lux azonban mégsem hibáztatja a nagyvárosi életformát a társadalom bajaiért, nem keres bűnbakot, s ezt regénye előszavában is kifejti. Ugyanakkor a könyv rámutat a feudalista rendtől szabadulni képtelen társadalom válságára.

Műveiben visszatérő elem a nemeket érintő társadalmi egyenlőtlenség egyik aspektusaként annak a problémának a hangsúlyozása, hogy a nagyvárosi életforma erkölcsvesztő hatása több veszélyt rejt az egyedülálló vagy az önálló érvényesülésre vágyó nőkre (az úgynevezett „new woman”-re), mint a férfiakra nézve.

Novelláira a „női szöveg” többhangúsága jellemző: a társadalmi változások hatására felbomlik a női-férfi hierarchia, s ennek következtében a klasszikus igaz-hamis oppozíciók is ellehetetlenülnek. Lux szövegei a férfi és a nő közötti viszonyrendszerben felmerülő igazság-hazugság relativizmusának kérdését járják körül.

 

1910-es évektől haláláig

1912-ben megjelenik Az Isten fia és az Ördög fia című regénye, melyet egy évvel később Lázár János rendező megfilmesít.

1913-ban rövid ideig a Színház című lap főszerkesztőjeként dolgozik, Az álomherceg címmel operettet is ír, melyet a Fővárosi Orpheum bemutat a háború alatt.

Élete utolsó hét évében nem publikál, de 1941-ben posztumusz kiadják Nápoly és Buda című, Aragóniai Beatrixról szóló, kevéssé sikerült történelmi regényét, mely megjelenésekor nagy népszerűségnek örvend.

Kortársai közül Kóbor Tamás írásművészete hatott rá, valamint a francia realista és naturalista írók, leginkább Balzac; bár ő maga meg volt győződve egyediségéről. „Nem tanított, nem vezetett senki, nem utánoztam senkit, és mindig erősen vigyáztam, hogy idegen hatás alá ne kerüljek. A magyar íróművészek közül Jókait s Kiss Józsefet szerettem, s a külföldiek közül a francia klasszikusokat és az oroszokat.”, írja rövid önéletrajzában.

Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy könyvei, melyeket feltehetőleg nem csak nők olvastak, már életében több kiadást megértek.

Források:

Fábri Anna: „Mit lehet írni Pestről?” (A Krúdy-művek Budapestjéről), in: Budapest Negyed 34. [online] http://bfl.archivportal.hu/id-463-fabri_anna_quot_mit_lehet_irni.html

Földvári József: „Egy hazug asszony nem hazug asszony”: Lux Terka nem Lux Terka, in: Nő, tükör, írás: Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán, Bp., Ráció, 2009. 82–88.

Kádár Judit: „Embervért iszik, aranyat eszik”: Lux Terka Budapestje (Utószó), in: Budapest: Schneider Fáni regénye, Bp., Noran, 2011. 251–274.

 

Fotók

Városok:

Szülőhely: Szilágysomlyó
Tartózkodási helyek: Szilágysomlyó, Budapest

Idővonal:

1873
születési év

1889
férjhez megy Szőllősy Györgyhöz, majd hamarosan elválik

1893–1896
Oláh Ida néven tárcákat publikál

1900
publikálni kezd a Budapesti Naplóban, A Hétben

1900 – kb. 1929
a Pesti Hírlap állandó munkatársa

1903
megjelenik a Marcsa gondolatai és a Mesék című kötet

1905
megjelenik a Lenci naplója és a Fáni és Dani egy kötetben

1906
megjelenik a Leányok című és az Amire születtünk című regény, illetve a Budapesti fotográfiák című novelláskötet

1908
megjelenik a Budapest: Schneider Fáni regénye című regény

1909
megjelenik az A una corda: egy húron című kötet

1912
megjelenik Az Isten fia és az Ördög fia című regény

1913
a Színház c. lap munkatársa; megjelenik az Álom című novelláskötet

1914
megjelenik a Küzdelem az élettel című regény

1917
megjelenik a Tűz című kötet

1918
Lázár János rendező megfilmesíti Az Isten fia és az Ördög fia című regényt

1921
megjelenik az Életre-halálra és a Kolumbus című regény egy kötetben

1923
megjelenik a Kelet és Nyugat című novelláskötet

1928
megjelenik A láthatatlan hajós című regény

1938
halál éve

1941
posztumusz megjelenik a Nápoly és Buda című regény

Iskolák, munkahelyek:

Munkahelyek: Pesti Hírlap, Színház

Kiadói:
 Lampel, Érdekes Újság, Légrády testvérek, Kókai Lajos, Faragó Zs., Márkus S. Ny.

Folyóiratok: Budapesti Napló, A Hét, Pesti Hírlap, Arad és Vidéke, Debreceni Ellenőr, Pécsi Napló, 

Free business joomla templates