Erdős Renée

Idővonal

1879
születési év

1896–1897

Az Országos Színművészeti Akadémiára jár Budapesten

1898
a Somorlay családnál felolvasó, az Egyetértés tárcaírója

1899
megjelenik az első verseskötete, a Leányálmok, Eötvös Károly költségén és előszavával

1900–1905

Budapesten él mint költő és újságíró, a Budapesti Napló, A Hét a Vasárnapi Újság, majd a Magyar Hírlap szerzője, második versekönyvét (Versek) Kiss József, majd Bródy Sándor segítségével állítja össze. Baráti körébe tartozik Molnár Ferenc, Szabó Ervin, Bedőházyné Héczey Erzsébet, Kaffka Margit. Jászi Oszkárhoz és később Bródy Sándorhoz szerelmi viszony fűzi.

1901

első önálló lakásába költözik a Podmaniczky utcába

1903
ebben az évben indul a Jövendő, Bródy Sándor folyóirata, melynek állandó szerzője, itt jelenik meg folytatásokban a Kleopátra című verses regény és az Egy leány élete című novella-sorozat.

1904–1906

Írások Könyve címmel önálló, egyszemélyes lapot ad ki

1904

szakítás Bródyval

1905

Erdős Renée többször is szanatóriumba kerül, Bródy Sándor öngyilkosságot kísérel meg

1906

Firenzébe költözik Héczey Erzsébettel, lakóhelyük a Villa Celeste Settignanóban

1907

megismerkedik a Firenzébe tanulmányútra érkező Fülep Lajossal

1908

Rómába költözik, érdeklődik a katolikus vallás iránt, majd katolizál; közben újra ír magyar lapoknak

1909

megjelenik a Jöttem hozzátok című verseskötete is

1910

megjelenik az Aranyveder című verseskötete

1911

rövid időre újra Budapesten, a Repratrixek zárdájában lakik, ír Az Ujság Az Asszonynak mellékletébe

1913

házasságot köt Fülep Lajossal a Fiume melletti Tersatóban

1914

az első világháború kitörése előtt röviddel hazaköltöznek Magyarországra

1915

megszületik Fülep Kornélia és megjelenik és nagy sikert arat Az új sarj, az Ősök és ivadékok című négyrészes önéletrajzi regény-sorozat első, Erdős gyermekkorát feldolgozó darabja

1918

Fülep Lajos elhagyja a családját

1918

Megszületik Fülep Veronika, Erdős Renée a szülés után tüdőembólia következtében hónapokig súlyos beteg

1920

megjelenik az önéletrajzi regény-sorozat második darabja Az élet királynője, melynek témája a Bródyval való szerelmi kapcsolat

1922

Az Est állandó szerzője, megjelenik a Santerra bíboros című regény

1923

megjelenik az Ősök és ivadékok III. része, a Berekesztett utak, mely a Bródyval történt szakítás utáni nehéz időszakot tárgyalja, és megjelenik A nagy sikoly, Erdős talán legismertebb regénye. A húszas-harmincas évek a regényíró Erdős virágkora, ekkor jelennek meg női sikerkönyvei.

1925

családjával együtt Rómába költözik, hogy a Szent Évről tudósítsa a magyar lapokat

1926

férjhez megy titkárához, Löfler (Erdős) Artúr gyógyszerészhez; „Szerdai levelek”-ben válaszol Az Est olvasói által feltett kérdésekre

1927

Németországba utaznak, Kornélia lánya agyműtéten esik át, ezt dolgozza fel a Nyírfaerdő című kötet; megveszi rákoshegyi villáját, mely ma Budapest 17. kerületében az Erdős Renée-ház nevű helytörténeti gyűjtemény, Erdős Renée-nek emlékszobája van benne

1929

megjelenik az önéletrajzi regénysorozat utolsó része, az Ave Roma!, melyben megtérését és katolizását írja meg

1938

a numerus clausus miatt nehezedik a helyzete, szerződéseit több helyen felbontják

1944

orvos lánya, Veronika kórházban bújtatja, majd vidéken, Inarcs-kakucson rejtőzik barátnőjénél, Zoltán Irénnél; megjelenik Réz Bálint álnéven Lysias című regénye; a villáját először a németek, majd az oroszok használják

1945

a háború után a villáját nem tarthatja meg, a Felső-erdősor utcába költözik egy kis lakásba; férje különválik tőle, és patikát nyit; ebben az új helyzetben Erdős visszatekintést ír Különös önéletrajz címmel

1950

harminckét éves korában öngyilkos lesz Veronika lánya

1955

Ifjúságunk címmel megírja első Budapesten töltött éveinek, fiatal lány korának történetét

1956

meghal
 
© Menyhért Anna

Névjegy

Születési neve: Ehrental Regina
Születésnap: 
1879. május 7.
Nem:
 nő
Nyelvek: magyar, olasz, német, angol
Vallás: zsidó, majd katolikus
Halál ideje: 1956. július 9.
Kötetei

Életút

Erdős Renée 1879-ben született, vidéki ortodox zsidó családban. Kislánykorában nagy hatást gyakorolt rá egy bencés pap, aki tanította. Tizenhét évesen került Pestre, színiskolába, de nem bizonyult tehetséges színinövendéknek. Verseket kezdett írni, ezeket hamar közölték a lapok, elsőként a Magyar Géniusz. Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védőügyvédje karolta fel, s saját költségén kiadta első verseskötetét, Leányálmok címmel. Erdős Renée ismert költőnő lett, bekerült a pesti irodalmi életbe. Napilapoknak írt tárcákat. Szerelmi viszonyba került Bródy Sándorral, s Bródy lapjának, a Jövendőnek lett munkatársa. 
Tovább olvasom

Szövegek

Digitalizált szövegek

Versfordítások / ראה תרגום לעברית:  

Iskolák, munkahelyek:

Iskolái: Országos Színművészeti Akadémia, Budapest

Kiadói:  Pallas, Franklin Társulat, Singer és Wolfner, Atheneaum, Dick Manó, Révai testvérek, Irodalmi Intézete, Légrády testvérek

Folyóiratok:  Egyetértés (1900-1904), Vasárnapi Újság, A Hét, Magyar Hírlap, Budapesti Napló, Jövendő (1903-1905), Az Ujsag Az Asszonynak melléklete (1910-es évektől az I. világháborúig) , Pesti Hírlap, Új Idők (1920-as évek), Az Est (1920-as évek második fele)

Oldalak

Erdős Renée Ház

Végig a szexualitás és az orgazmus körül forguk – Rózsaszín szemüveg-beszélgetés Erdős Renée-ről

Kádár Judit Erdős Renée-ről