WOHL JANKA

wohlj head

Névjegy

Születésnap: 1843. február 26.
Nem:

Írói álnév: Egy nagyvilági hölgy, Zichy Camilla (fordítóként)
Nyelvek: magyar, angol, német, francia, olasz
Vallás: evangélikus
Halál ideje: 1901. május 23. 
Kötetei

 

Ismerősök:

Család és gyerekkor

Középosztálybeli, evangélikus hitre tért zsidó családba született. Édesapja, Wohl Sándor, honvéd orvosként részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, édesanyja, Wohl Mária (szül. Löwy) művelt nő volt, akinek társaságát olyan tudósok keresték, mint Ballagi Mór vagy Schedius Lajos. A szülők gondos nevelésben részesítették lányaikat. Rá és húgára gyerekkorukban a legnagyobb hatást, visszaemlékezéseik szerint, az anyai barátnő, Brunszvik Teréz tette, aki többször vigyázott rájuk és irányította szellemi fejlődésüket. Janka ígéretes zongoraművészként indult, de növekvő lámpaláza miatt le kellett mondani az előadói pályáról, és a zongoratanítás felé fordult. Tizenéves korában köt barátságot Liszt Ferenccel, Arany Jánossal és Jókai Mórral.

Irodalom és sajtó

Az 1850-es évek második felének nőköltő-nemzedékével (Hajnalka, Majthényi Flóra, Kisfaludy Atala) indult. 1861-ben tizennyolc éves korában jelent meg első verseskötete Jókai Mór kiadásában. Haláláig közölt költeményeket különböző lapokban, de már nem rendezi őket kötetbe. Húga, Wohl Stefánia révén helyezkedett el végleg a sajtóban, és ő lett később a Magyar Bazár című divat- és szépirodalmi lap főszerkesztője majd harminc éven át. „Egy nagyvilági hölgy” álnéven több népszerű életmód könyv (lakberendezés, szépségápolás, kertészkedés, illem) szerzője volt, mellette saját nevén elbeszéléseket, útirajzokat, cikkeket publikált. Húgával közösen adott ki beszélygyűjteményt. Sokat fordított, például a Copperfield David teljes szövegét 1877-ben ő ültette át először magyarra, illetve első nőként kapott fordítási megbízásokat a Magyar Tudományos Akadémiától. Liszt Ferencről szóló személyes hangvételű, francia nyelven megjelent életrajza széles nemzetközi sikert aratott, lefordították angolra és németre. Az 1890-es években aktív közéleti szereplőként részt vett többek között a Jókai-jubileum, a millenniumi ünnepségsorozat, a Műbarátok Köre, Mária Dorothea Egyesület és a Nagypénteki Református Társaság szervezői munkájában.

"Jelentősége"

A Wohl-nővérek hathatós kultúra- és társaságszervező tevékenységének fő eleme a párizsi szellemű, exkluzív szalon, amely a kor neves értelmiségeinek, művészeinek, politikusainak volt a kedvelt találkozóhelye.

 Az egyik vendég, Jókai Róza így emlékszik vissza ezekre az összejövetelekre: „Liszt Ferenc körül, elképzelhető, milyen társaság áll, ül, térdel. Öreg volt már. Ritkán adott koncertet. Nem kell magyarázni, hogy amikor Jankáéknál játszott, milyen boldogan hallgatta őt ott Pest minden társadalmi rétege, aki bejuthatott. Mert kicsi volt a lakás – három szoba – nagyon meg kellett a vendégeket válogatniok. Kicsi három szoba, de rafinált ízlés, ahol a színek, tónusok összehangoltsága, a virágok sokasága pótolja az anyagok pompáját. Mi, hosszúlábú emberek, emlékszem, alig tudtunk leülni a rokokó székecskékre. De ha nagyobbak lettek volna a bútorok, még kevesebb hely lett volna, nem fért volna el annyi, annyi különböző életsíkon álló, okos, híres vagy előkelő férfi és annyi, de annyi szép, még szebb, előkelő és még előkelőbb asszony. (…) Mindenki megtalálta azt, amit keresett. Az egyik szobában Bösendorfer-zongora mellett a legmagasabb lelkiséget, a romantikát. A másikban a lelki gurmék táplálékát: rafinált párizsi kultúrát, szkepticizmust, analízist és – cigarettafüstöt. A harmadikban harcteret: a hódítani és meghódolni vágyók harcterét.”

A húgával, majd az általa egyedül szerkesztett Magyar Bazár fontos pozíciót töltött be a 19. század második felének magyar irodalmában és nőmozgalmában az igényes, modern törekvésekre fogékony szépirodalmi melléklete, és a nők művelődését, munkavállalását támogató rovatai révén. A Wohl-nővérek hathatós kultúra- és társaságszervező tevékenységének fő eleme a párizsi szellemű, exkluzív szalon, amely a kor neves értelmiségeinek, művészeinek, politikusainak volt a kedvelt találkozóhelye. Wohl Janka az 1890-es években több A Hét-hez közeli fiatal írót hívott meg munkatársnak: Czóbel Minka, Justh Zsigmond, Makai Emil, Malonyay Dezső, Pekár Gyula, Szalay Fruzina. Szerkesztőként számos női újságírót és írót foglalkoztat, ezzel is segítve érvényesülésüket. Versei, mély gondolati tartalmukkal és virtuóz formakultúrájukkal, elütnek azoktól a korabeli elvárásoktól, amelyeket a női szerzők felé támasztanak, éppen ezért mérsékelt visszhangot keltenek. Bizonyos intertextuális megoldásait a hazai posztmodern irodalomelmélet fedezi fel magának.

-Mészáros Zsolt-

Fotók

Városok:

Szülőhely: Pest

Lakhelyek: Budapest, Nákó-ház - Mérleg utca 3. (V. ker.), Budapest, Nádor utca 26. (V. ker.), Budapest, József tér 14. (V. ker.), Budapest, Deák Ferenc utca 12. (V. ker.)

Idővonal:

1856
Liszt Ferenc Esztergomi miséjének koncertélményéből francia verset ír, amelynek magyar fordítását a Hölgyfutár közli. Ekkor ismerkedik meg a zeneszerzővel.

1857-től
rendszeresen publikál a hazai sajtóban

1858 nyarán

Ballagi Károly családjánál vendégeskedik Nagykőrösön, ahol megismerkedik Arany Jánossal

1861
első és egyben utolsó verseskötete Jókai Mór kiadásában

1865-68
nevelőnő egy Nyitra megyei főúri családnál

1877
megjelenik húgával, Stefániával együtt írt Beszélyek és tárcák című elbeszéléskötet

1880

Egy nagyvilági hölgy álnéven megjelenik Illem című viselkedési tanácsadókönyve

1881 őszén
olaszországi körút húgával, Stefániával

1882
Egy nagyvilági hölgy álnéven megjelenik Az otthon. Útmutató a ház célszerű és ízlésteljes berendezésére s vezetésére

1884
Egy nagyvilági hölgy álnéven megjelenik A női szépség fentartásának [!], ápolásának és növelésének titkai; a Revue internationale (szerk. A. de Gubernatis) munkatársa

1886
a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, az ő fordításában jelenik meg Symonds: Renaissance Olaszországban III., majd 1888-ban Sainte-Beuve: Arcképek a francia újabbkori társadalomból

1887
francia nyelven jelenik meg Lisztről szóló életrajzi könyve, amelyet még ebben az évben lefordítanak angolra; megismerkedik Justh Zsigmonddal

1888
megjelenik Liszt-könyvének német fordítása

1889
húga, Stefánia halála

1890
Műbarátok Körének tagja

1893-94
Jókai-jubileum egyik szervezője

1894
franciaországi útja, Munkácsyék colpachi birtokán vendégeskedik, illetve felkeresi párizsi otthonában Alphonse Daudet írót

1895
elsők között csatlakozik a Magyar Békeegyesülethez

1896
angliai körút; a millenniumi háziipar-kiállítást szervező bizottság tagja; chicagói világkiállításon érmet és oklevelet kap Liszt-könyvéért

1897. január 21.
koronás arany érdemkereszttel tüntette ki Ferenc József irodalmi működéséért

1901. május 23.
meghal agyvérzésben

1901. október 29.
hagyatékának árverezése a Mária Dorothea Egyesület javára

Iskolák, munkahelyek:

Iskolái: magánúton, Bräuer Ferenc (1799-1871) zongoratanítványa 

Első munkái: zongoratanárnő, nevelőnő

Kiadói: Athenaeum, Ollendorf (Párizs)

Szerkesztői munkák: Divat (1870-1872), A nők munkaköre (1872-1873), Magyar Bazár mint a nők munkaköre (1873-1901), Salon és sport, a Fővárosi Lapok képes melléklete (1891-1892), Francia Divatlap, a Magyar Bazár francia divatlapja (1898-1901)

Free business joomla templates