SZIKRA (TELEKI SÁNDORNÉ)

szikra head

Névjegy

Születésnap: 1864. március 7.
Nem:

Nyelvek: magyar, angol, német
Halál ideje: 1937. március 15.
Kötetei

Ismerősök:

Életút

 

Gróf Teleki Sándorné Kende Júlia ("Szikra"), író, újságíró, A Nő és a Társadalom, majd A Nő szerkesztője, a Magyar Írónők Körének alapító elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke.

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864 márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.1898-ban tűnt föl A bevándorlók c. regényével, amelyben a magyar dzsentri és arisztokrácia életét festi biztos vonásokkal. Megjelent német fordításban is (1905, újra 1906). Későbbi elbeszélő és drámai művei is ebből a körből merítik tárgyukat s fő érdemük az előkelő világnak éles szemmel megfigyelt és ügyesen bemutatott rajza.

Ezek: Ugody Lilla (regény, 1900); A betörők (elbeszélések, 1902); Vadászat (elbeszélések, 1903); A fölfelé züllők (regény, 1904); Enyém? (a Kisfaludy-Társaságtól jutalmazott regény, 1906, új kiad. 1922); Régen (regény, 1907); A hét szilvafa árnyában (elb. 1909); Judit (regény, 1911); Nagy asszonyok élete (1912); Ez az! (regény, 1915); Tabu (reg. 1919); A nagy-nagy kerék (reg. 1923)

A nagyon gazdag leány c. monológja 1905. jelent meg, A tépett láncok c. dramolettját s a Káprázat c. vígjátékát a Nemzeti Színház adta elő 1903. A Petőfi-Társaságnak 1905-től a tagja volt.

Bédy-Schwimmer Rózsa köréhez tartozott, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős alakja, A Nő és a Társadalom (1907-13) rendszeres szerzője, majd Pogány Paulával együtt A Nő szerkesztője (1914-17).

Amikor az 1920-as évek elején felmerült az "értelmiségi túltermelés"' problémája, újra meg akarták tiltani a nők egyetemi tanulmányait. Gróf Teleki Sándorné - más nőkkel együtt - feltehetően szerepet játszott abban, hogy a terv eredeti formájában meghiúsult (és "csak" numerus clausus lett belőle.)

A Magyar Írónők Körének alapítója és első elnöke. A Kör 1927. január 10-én alakult meg. ontos feladatának tekintette a fiatal tehetségek támogatását, az új irányzatok megismertetését. (Az egyesület – melynek alapítói között Kosáryné Réz Lolát, Ritoók Emmát és Várnai Zsenit is megtalálhatjuk – 1949-ben szüntette be működését.)

Teleki nagyra tartotta felesége irodalmi sikereit, ezt az is jelzi, hogy a nyaralójukat Szikra-laknak nevezték el.

Mindkettejük sírja a Farkasréti temetőben található.

-forrás: Magyar asszonyok lexikona-

 
Teleki Sándorné Kende Júéia sírja a Farkasréti temetőben

Fotók

Városok:

Szülőhely: Budapest

Tartózkodási helyek: Erdély, Tátrafüred

Idővonal:

1867
születési év

1886
Teleki Sándor felesége lesz

1898 
első regényének megjelenése (A bevándorlók)

1903
Két darabját bemutatják a Nemzeti Színházban (Tépett lánck, Káprázat)

1905
tagjává választja a Petőfi Társaság

1914
Pogány Paulával együtt 1917-ig szerkeszti A Nő c. feminista lapot

1927
Vándor Ivánnal megalapítja a Magyar Írónők Körét

1937
halálának éve

Iskolák, munkahelyek:

Kiadói: Singer&Wolfner

Folyóiratok: Nő, Nő és a Társadalom, Uj Idők

Közéleti szerep: Magyar Írónők Körének alapító elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke 1864-1937, Petőfi Társaság tagja

Free business joomla templates