SZALAY FRUZINA

szalay head

Névjegy

Születésnap: 1864. szeptember 10
Nem:

Férje: dr. Obetkó Károly, Somogy vármegye ügyésze
Halál ideje: 1926. július 10.
Kötetei

Ismerősök:

Fruzina, egyrészt gyerekkorától kezdődő gyakori betegeskedései, másrészt a család nyilvános iskoláktól valló idegenkedése miatt tanulmányait magánúton végezte. Korán megtanult angolul, franciául, németül, amit később, világirodalmi jártasságával együtt, műfordításaiban kamatoztatott. 1878-tól rendszeresen publikálta verseit különböző lapokban, folyóiratokban (Egyetértés, Fővárosi Lapok, Hazánk, Kert, Koszorú, Magyar Hírlap, Ország Világ, Somogy, Új Somogy, Vasárnapi Újság). Madame Reale című, 1889-es turini látogatása (a párizsi világkiállítás volt az eredeti úticél, ennek kapcsán látogatta meg Kossuth Lajost Turinban) után írt elbeszélő költeményét a pozsonyi Toldy-kör 200 frankkal jutalmazta. 1890-től állandó munkatársa volt Kiss József lapjának, a Hétnek. Első verseskötete 1893-ban jelent meg, Versek címmel, édesanyjának ajánlva: „Ajánlva édes szeretett Anyámnak”. A következő verses kötetét Egy marék virág címmel 1897-ben adták ki. Bébi és Micóka című, 1906-ban megjelent mesekönyvét testvérei gyerekeinek írta, szintén édesanyjának ajánlva. A kaposvári megyei könyvtárban található példányban a következő dedikációval: „Kedves Herminemnek az együtt eltöltött jó és rossz napok emlékéül szeretett Fruzinkája”.

1888. június 10-én kötött házasságot dr. Obetkó Károly ügyvéddel. Gyermekük nem született. Édesanyja halálát követően, 1911-től nem publikált többet. Gyakorlatilag teljes visszavonultságban élt. Férje állítása szerint, utolsó kívánsága az volt, hogy összes kéziratát és levelezéseit szeme láttára égessék el. Halála előtt egy nappal, férjének tollba mondott költeményét Obetkó Károly mégis beküldte az Új Időknek. A lap hasábjain jelent tehát meg utolsó verse 1926 júliusában.

A szemem büszke volt s én nem akartam
Sírni egyetlen könnyet sem
És ím a könnyek titokban, halkan
Szívembe hulltak csendesen

Megkérlelésre büszke volt az ajkam
És nem talált egy hangot sem,
S a gyöngéd szavak titkon, halkan
Szívembe hulltak csendesen.

S forró könnyel gyöngéd szavakkal
Szívem most csordultig tele,
Nincs kinek mondjam, nincs kinek elsírjam
S a szívem megszakad bele.

A kaposvári temetőben, Kisfaludy Atalával közös sírján Takáts Gyula alábbi sorai olvashatók:

„Két költő alussza itt örök álmát. Anya és leánya, Kisfaludy Atala és Szalay Fruzina.”

Források

Biczó Ferenc: Szalay Fruzina. In: Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium XV. évi értesítője az 1932-33. iskolai évről / közli Bíró Lajos. - Kaposvár : Szabó Lipót ny., 1933.

Forrai Márta: Kaposvár költőnője Szalay Fruzina. In: Somogyi Könyvtárak 1984/1-2.

Lévai József: Regényes múlt, mostoha emlékezet. Kisfaludy Atala és Szalay Fruzina. In: Kaposvári Mutató 1989/8.

Takáts Gyula: Kisfaludy Atala 1836-1911 és Szalay Fruzina 1864-1926. In: Magyar napló, 1997/1.

Fotók

Városok:

Szülőhely és tartózkodási hely: Kaposvár

Idővonal:

1864 
szeptember 10.-én született Kaposváron

1882
édesapja, Szász Károly a tiszaeszlári vérvád perben a vád képviselője

1889 
Turinban találkozik Kossuth Lajossal


1890-től
A Hét c. folyóirat állandó munkatársa

1892
a pozsonyi Toldy-Kör irodalmi pályázatának nyertese

1893
Versek c. első verseskötete

1898
Egy marék virág c. második verseskötete

1903/1906
Bébi és Micóka c. mesekönyve

1904
megalakul a Berzsenyi Társaság, melynek fő szervezői édesanyjával, Kisfaludy Atalával

1911
édesanyja halála - Szalay ezután nem publikál többet

1926
július 10.-én hal meg Kaposváron

1933
Ködvilág c. utolsó, kéziratos kötetét ebben az évben látják utoljára

Iskolák, munkahelyek:

Kiadói: Singer&Wolfner

Folyóiratok: A Hét, Fővárosi Lapok, Koszorú, Ország Világ, Somogy/ Új Somogy, 

Free business joomla templates