RITOÓK EMMA

ritook head

Névjegy

Születésnap: 1868. július 15.
Nem:

Nyelvek: magyar, angol, német, francia
Vallás: református
Politikai nézetek: konzervatív
Halál ideje: 1945. április 3.

Ismerősök:

Emma gimnáziumi tanulmányait csak magántanulóként végezheti (mivel az első leánygimnázium csak 1896-ban nyílik Magyarországon), nevelése egy úrilány tevékenységeire szorítkozik. Azonban autodidakta módon képzi magát, és fordításaival, írásaival már ebben az időszakban jelentkezik. A Nagyvárad szerkesztőjének, Iványi Ödönnek biztatására kezd fordítással és írással foglalkozni. 1894-ben fordítja le Alexander Kielland norvég író novelláskötetét, melyet a Kisfaludy Társaság ad ki, majd 1896-ban Emma önálló novelláskötettel jelentkezik, melynek címe Mai idegek. 1897-ben A természettudományi irány a szépirodalomban című tudományos dolgozatával elnyeri a Szigligeti Társaság díját.

1900-ban, harminckét évesen (!) tesz érettségi vizsgát a nagyváradi premontei főgimnáziumban. Egy 1911-ben írt önéletrajzban így emlékszik vissza életének ezen állomására: "1900. juniusában letettem az érettségi vizsgát és az életem tulajdonképen ezzel kezdődik."

1900-as évek

Tanulmányait Budapesten folytatja a bölcsészkaron, olyan társak között, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Tóth Árpád. A századforduló táján Tormay Cécile-lel, akivel szegről-végről rokonok (Emma sógornője Cécile nővére, Tormay Mária), Teleki Sándorné (Szikra) szalonját látogatják, többek között olyan írónőkkel együtt, mint Czóbel Minka. Elszakadva családjától, tudományos pályára lépve az önálló, független értelmiségi nő életét éli.

1904 őszén Lipcsében, majd 1905 márciusában Párizsban végez egy szemesztert. Filozófiából szerez diplomát, de érdeklődési körébe tartozik a pszichológia, a művészettörténet, az esztétika is. 1906-ban ledoktorál, disszertációjának címe: Arany János elmélete az eposzról. Ugyanebben az évben Berlinbe utazik újabb tanulmányok céljából, Georg Simmel óráit hallgatja. Itt újul meg barátsága Balázs Bélával. Külföldi tartózkodásainak, a nemzetközi értelmiségi társaságban szerzett tapasztalainak lenyomata fellelhető A nagy véletlen (1909) című regényében, melynek hősnője a vidékről elszakadt nő, aki válása után először Budapesten, majd Berlinben és Párizsban látogatja az egyetemet.

Egyenes úton - egyedül című regényével, melyet az első magyar feminista regényként tartanak számon, 1905-ben megnyeri az Új Idők regénypályázatát. Emberek a kövek között (1911) és A régi ház (1914) című regényei Magyarországon és külföldön is szélesebb körben ismertté teszik. Írásait a női látásmód megszólaltatása és a társadalmi nemi szerepek kérdésének taglalása jellemzi.

1910-es évek

Többek között Lukács Györggyel és Balázs Bélával együtt alapító tagja a Vasárnapi körnek, összejöveteleiken filozófiai, esztétikai vitákat folytatnak. 1915 és '17 között tart együttműködésük. Már a Trianon okozta trauma bekövetkezte előtt elfordul addigi szellemi társaitól. 1917-ben Huszadik Század című folyóirat körkérdésére (Van-e Magyarországon zsidókérdés és ha igen, miben látja annak lényegét?) válaszolva fejti ki zsidóellenes nézeteit, melyek ellentmondásosak: számos zsidó barátja van, és igyekszik visszafogott maradni, az egyes embert nem, de a közösséget veszélyesnek tartja. 1918. novemben 10-én megszakítja a kapcsolatot a Kör tagjaival, akik aktívan részt vesznek az 1918-19-es eseményekben – Lukácsék a világforradalom eszméjéért lelkesednek, Ritoókot azonban Magyarország további sorsa foglalkoztatja.

1920-tól 1945-ig

A szellem kalandorai című regényében írja meg kapcsolatát a Vasárnapi kör tagjaival, mely 1922-ben jelenik meg. Kritikusai, elemzői szerint irodalmi műként nem, csupán kortörténeti dokumentumként értékelhető. Ez a műve már militáns szöveg, mely az asszimiláns zsidó identitástudat bírálatát tartalmazza. Ebből az időszakból származik Sötét hónapok című verseskötete (1920) is, melyről szintén elmondható, hogy csupán nemzeti érzelmeinek verses formába öntött lenyomata.

Az első világháború anyagi veszteségei miatt 1920-tól 1932-ig a Fővárosi Könyvtárban könyvtárosként dolgozik. Ellentmondásos személyiségéről árulkodik, hogy amellett, hogy a Tormay Cécile által alapított, jobboldali Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének is tagja, a '30-as években szorosra fűzi barátságát Babitscsal, és közösen vezetnek szalont Ritoók lakásában vasárnap délutánonként. Többek között Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Sárközi György, Illés Endre, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Passuth László jártak hozzá. Politikáról nem, csak irodalomról beszélgetnek. 

1945-ben hal meg, majdnem nyolcvanévesen, testvérével közös sírja a Farkasréti temetőben található.

Források: Lengyel András, A Vasárnapi Kör "renegátja". A gondolkodó Ritoók Emmáról = Uő., Utak és csapdák, Bp., Tekintet, 1994. 7-77.; Szilágyi Aladár, Várad méltatlanul elfeledett lánya (online) http://biharmegye.ro/node/2802 (utolsó letöltés: 2014. 02. 14.); Zsadányi Edit, Írónők a századfordulón = Szegedy-Maszák Mihály szerk., A magyar irodalom történetei II., Bp., Gondolat, 2007. (online: http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12247) (utolsó letöltés: 2014. 02. 14.)

Fotók

Városok:

Szülőhely: Nagyvárad

Egyetem: Budapest, Prága, Párizs, Berlin

Tartózkodási helyek: Budapest

Idővonal:

1868
születési éve

1870
 
megszületik öccse, ifj. Ritoók Zsigmond

1896  
Mai idegek című elbeszéléskötet megjelenik

1897  
A természettudományi irány a szépirodalomban  Szigligeti Társaság díja

1900
 érettségi vizsgát tesz a nagyváradi gimnáziumban

1896  
első kötete megjelenik Mai idegek címmel

1905  
megjelenik Egyenes úton egyedül című regény

1906  
bölcsészdoktori diplomát szerez

1906  
Arany János elmélete az eposzról című tanulmány megjelenik

1908 
A nagy véletlen című regény megjelenik

1911 
Négyen a tűz körül című novelláskötet megjelenik 

1913  
Ellenséges világ című novelláskötet megjelenik

1915  
megalakul a Vasárnapi kör

1916  
A rút a művészetben című tanulmány megjelenik

1919  
Knut Hamsun: Éhség regényfordítása megjelenik

1920  

dolgozni kezd a Fővárosi Könyvtárban, 1932-ig

1920  
Sötét hónapok című verseskötet megjelenik

1920  
The problem of Hungary. Magyar women to the women of the civilized world című tanulmány megjelenik (Geőcze Saroltával közösen)

1921  
A szellem kalandorai című regény megjelenik

1929  
Dosztojevszkij: A kamasz regényfordítása megjelenik

1934  
Gyárfás Sándor két élete című regény megjelenik

1938 
Tévelygők című regénye megjelenik

1945
  halál éve

Iskolák, munkahelyek:

Iskolái: premontrei gimnázium (Nagyvárad), budapesti egyetem, Prága, Párizs, Berlin

Kiadói: Singner és Wolfner

Munkahelye: Fővárosi Könyvtár

Folyóiratok: Vasárnapi Újság

Free business joomla templates