LESZNAI ANNA

lesznai head

Névjegy

Születési neve: Moscovitz Amália
Születésnap: 1885. január 3.
Nem:

Nyelvek: magyar, német, angol
Vallás: zsidó
Halál ideje: 1966. október 2.
Kötetei

Ismerősök:

Életút

Lesznai Anna (Moscovitz Amália, 1885–1966) nem elfejtett szerző. Ritkaság: jól ismert női író. Íróként és képző- és iparművészként is ismert és elismert volt saját korában, és az utókor is megőrizte emlékezetében. A kortársi elismertetést megkönnyítette társadalmi helyzete is, családjának gazdagsága, kapcsolatai, s az, hogy szakítva a korban megszokott női szereppel független humán értelmiségi-művész életformát választott, amit családi háttere egzisztenciálisan is lehetővé tett. 

 

Előbb festeni tanult, majd vendégként vett részt a Nyolcak képzőművész csoportjának kiállításain. Közben unokatetvére, Hatvany Lajos közvetítésével kapcsolatba került a Nyugattal,[1] ahol az 1900-as és 1910-es években főleg verseket, az 1920-as és 1930-as években pedig sok kritikát is publikált. Ebben az időszakban három verseskönyve és két mesekönyve jelent meg.[2] Balázs Béla, Fülep Lajos, Hauser Arnold, Láng Juliska, Lukács György, Mannheim Károly és mások mellett az 1910-es évek elején alapító tagja volt a Vasárnapi Kör elnevezésű filozófiai társaságnak, amelyet az 1920-as években az emigráns gondolkodók Bécsben működtettek tovább.[3] Bátyja, Moscovitz Iván révén a Jászi Oszkár szerkesztette Huszadik Század szociológusi körével is kapcsolatban volt az 1900-as évek közepétől. Magánélete sem volt a korban általános: nagyon fiatalon, tizenhét évesen férjhez ment Garay Károlyhoz, és gyermekük születése után rögtön elvált tőle. 1913–1920 között Jászi Oszkár volt a férje, két gyermekük született. A jó kapcsolatot a válás után is megtartották.[4] A házasság utolsó éveiben már Gergely Tibor grafikussal élt, akit a Vasárnapi Körben ismert meg, és aki tizenöt évvel volt fiatalabb nála. A harmincas években Bécsből visszaköltöztek Magyarországra, majd 1939-ben Amerikába emigráltak (Jászi és a két Jászi-fiú már korábban ezt tették), ahol Lesznai képzőművészeti kurzusokat tartott különböző egyetemeken, és magántanítványokat vállalt, Gergely Tibor pedig neves gyermekkönyv-illusztrátor és grafikus lett.[5] Gergely egyik első munkájához, Margaret Wise Brown Wheel On the Chimney című meséjéhez készült illusztrációi Lesznai családjának legendás alsókörtvélyesi kertjét és házát ábrázolják. A családi birtokon Lesznai sokakat vendégül látott, és ez az egyik helyszíne a Kezdetben volt a kert című regénynek is.

Ahogy a körtvélyesi birtok is, úgy Lesznai Anna alakja is – „Máli” néven – felbukkan számos kortárs (Ady Endre, Balázs Béla, Bauer Helga, Berény Róbert, Fülep Lajos, Hatvany Lajos, József Attila, Kaffka Margit, Lukács György, Ritoók Emma) naplójában, leveleiben, cikkeiben, de mintáztak róla regényalakokat is (Kaffka Margit, Balázs Béla), és visszaemlékezésekben is szerepel, mint például Vágó Márta József Attiláról szóló könyvében. Általában szeretettel írnak róla (kivéve Kaffka Margit Állomások című kulcsregényét, amelyben Kaffka saját és Lesznai vonásait úgy osztja szét a két fő nőalak között, hogy Lesznai sok jó tulajdonságát, iparművész foglalkozását is saját alteregójának adja[6]), különleges, modern, életerős nőnek, komoly, fontos művésznek és független gondolkodónak tartják, kiemelik támogató, gondoskodó alkatát.

Lesznai Anna amerikai emigrációja alatt sem szakadt el teljesen Magyarországtól, követte az itthoni irodalmi élet fejleményeit. 1966-ban jelent meg a Kezdetben volt a kert, ez az ezerháromszáz oldalas nagyregény, a nagy ívű életpálya méltó lezárásaként. Az akkor már majdnem harminc éve amerikai emigrációban élő nyolcvanéves szerző a könyv megjelenésekor haza is jött Magyarországra, ahogy egy évvel később is, összegyűjtött verseinek kiadása idején, röviddel halála előtt. A regényről és a versekről[7] is egyértelműen pozitív kritikák születtek.

Az 1970-es években és később is folyamatos volt Lesznai szellemi jelenléte a magyar kulturális életben: képeiből, hímzéseiből időről időre kiállítást rendeztek különböző múzeumok, ezeknek katalógusai is megjelentek;[8] aukciókon keresettek az alkotásai. Kiadták egyik mesekönyvét,[9] egy Gergely Tibor válogatta vers- és szemelvénygyűjteményt, képekkel és hímzéstervekkel,[10] az 1948-ban Amerikában tartott művészeti előadásainak anyagát,[11] valamint verseit Vezér Erzsébet válogatásában, 1985-ban.[12] 1979-ben megjelent Vezér Erzsébet Lesznai-monográfiája is. Műveit élete itthon töltött első időszakában és 1920-as évekbeli bécsi emigrációja alatt is jelentős figyelem övezte, amely újra megélénkült az 1960-as évek végén, kitartott az 1970-es és 1980-as években, majd a 2000-es években új lendületet kapott, amikor is fontos, nagy léptékű kutatás kezdődött a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Hatvany Lajos Múzeumban,[13] Török Petra és Szilágyi Judit munkája, melynek eredményeként napvilágot látott az Idődíszítés című kötet,[14] amely meséket, mesevázlatokat, töredékeket, és illusztrációkat tartalmaz, és a Sorsával tetováltan önmaga,[15] válogatás Lesznai Anna naplóiból.

 


1. Hajnal Zsuzsa: Pesti beszélgetés Lesznai Annával a Nyugatról, Adyról, Balázs Béláról és Budapestről. Magyar Nemzet, 1965. július 16. 4.

2. Hazajáró versek. Bp., Nyugat, 1909., Édenkert. Gyoma: Kner, 1918, Eltévedt litániák. Bécs: Libelli, 1922, A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban. Bécs: Rosenbaum, 1913, Mese a bútorokról és a kisfiúról. Gyoma: Kner Izidor, 1918.

3. Lásd: A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Szerk. Karádi Éva–Vezér Erzsébet, Bp.: Gondolat, 1980., Karádi Éva: Formával a káosz ellen. 1917 : A Vasárnapi Kör a nyilvánosság elé lép a Szellemi Tudományok Szabadiskolájával. In: A magyar irodalom történetei II., Villanyspenót.

4. Lásd erről: Jászi Oszkár naplója 1919–1923. Sajtó alá rendezte Litván György, Bp.: MTA Történettudományi Intézet, 2001.

5. Gergely Tibor a Little Golden Books, az egyik legnagyobb gyerekkönyv-sorozat illusztrációival lett híres. A www.tiborgergely.com oldalon néhány képet is meg lehet nézni.

6.  A két nőalak kapcsolatáról lásd: Földes Anna: Két költő – két regényhős: Leona és Szörény Tekla. Kaffka Margit és Lesznai Anna életrajzából. In: Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit. Szerk. Bodnár György, Bp.: Nap, 2005. 186–192., Markója Csilla: „Életem sűrített esszenciája.” Három kulcsregény és három sorsába zárt „vasárnapos”. Lesznai Anna, Ritoók Emma és Kaffka Margit találkozása a válaszúton. Enigma, 2007/52. 67–108., 95–101.

7. Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert. Bp.: Szépirodalmi, 1966., Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam. Bp.: Szépirodalmi, 1967.

8. R. Bajkay Éva: Lesznai Anna kiállítása.Katalógus. Bp.: Magyar Nemzeti Galéria, 1976.

9.  A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban. Bp.: Móra, 1985.

10. Lesznai-képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései. Szerk. Gergely Tibor, az utószót írta Szabadi Judit–Vezér Erzsébet, Bp.: Corvina, 1981.

11. Lesznai Anna: A tervezés művészete. Bp.–Hatvan: Népművelési Intézet–Városi Tanács, 1976.

12. Lesznai Anna: Dolgok öröme. Szerk. Vezér Erzsébet, Bp.: Szépirodalmi, 1985.

13. "Morzsái az eltörött világkalácsnak.” Lesznai Anna kiállítása Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2006. június 24–november 30., Ornamens és mese. Lesznai Anna kiállítása Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2006. június-2007. január, Török Petra: Formába kerekedett világ: Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban. Hatvan–Bp., 2001

14. Lesznai Anna: Idődíszítés. Mesék és rajzok. Szerk. Szilágyi Judit, Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum–Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007.

15. Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből. Szerk. Török Petra, Bp. Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum, 2010.


Fotók

Városok:

Szülőhely: Alsó-Körtvélyes (Nižný Hrušov)

Tartózkodási helyek: Budapest, Bécs, New York

Idővonal:

1885
születési év

1902
házasságot köt Garay Károllyal

1902
megszületik Károly fia

1903
elválik férjétől

1904
Pestre költözik, festeni tanul

1907
Párizsban festeni tanul

1908
versei jelennek meg a Nyugatban

1909
megjelenik a Hazajáró versek című kötete

1911
vendégművészként szerepel a Nyolcak kiállításán

1913
megjelenik A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos tündérországban

1913
házasságot köt Jászi Oszkárral

1913
édesapja, Moscovitz Geyza meghal

1914
csecsemő gyermeke Ferkó, meghal

1915
megszületik fia, Jászi György

1916
bátyja, Moskovitz Iván elesik a háborúban

1917
megszületik fia, Jászi András

1918
megjelenik a Babonás észrevételek a mese és a tragédia lélektanához a Nyugatban (I. rész, II. rész)

1918
megjelenik az Édenkert című verseskötet és a Mese a bútorokról és a kisfiúról

1919
a Tanácsköztársaság alatt a külügyi népbiztosság munkatársa

1919
Bécsbe emigrál

1920
elválik Jászi Oszkártól, Gergely Tibor az élettársa

1922
megjelenik az Eltévedt litániák című verseskötet

1924
meghal az édesanyja, Deutsch Hermina

1931
hazatér Budapestre, iparművészeti tervezést tanít, kiállításokon vesz részt

1932
megjelenik a Virágos szerelem című antológia, szerkesztőtársa József Attila

1939
Gergely Tiborral az Amerikai Egyesült Államokba emigrál

1945
meghal elsőszülött fia, Gergely Károly Körtvélyesen, lelövik egy katonai összetűzésben

1946
New Yorkban festőiskolát indít

1965
hazalátogat Magyarországra

1966
megjelenik a Kezdetben volt a kert című regénye, újra hazalátogat

1966
meghal

1967
hamvait a Kerepesi temetőben helyezik el bátyja sírjában

Iskolák, munkahelyek:

Művészeti tanulmányok

Bihari Sándor és a Mintarajziskola (1904–1906)

Ferenczy Károlynál festészetet tanul (1907)

Hollósy Simonnál festészetet tanul (1907)

Lucien Simonnál Párizsban festészetet tanul (1907)

Free business joomla templates