ERDŐS RENÉE

erdos head test

Névjegy

Születési neve: Ehrental Regina
Születésnap:
1879. május 7.
Nem:

Nyelvek: magyar, olasz, német, angol
Vallás: zsidó, majd katolikus
Halál ideje: 1956. július 9.
Kötetei

Ismerősök:

Verseit magasztalták és támadták, de senkit nem hagyott hidegen. Szakításuk után, s az után, hogy Bródy bosszúból elvágta előtte a publikálási lehetőségeket, megbetegedett, külföldre ment, Bécsbe, majd Firenzébe és Rómába, ahol katolizált és egy időre zárdába vonult. 1911-ben tért vissza Magyarországra, majd újra Olaszországban élt, 1913-ban itt ment férjhez Fülep Lajoshoz. 1918-ban, második gyermekük születése előtt nem sokkal elváltak. Az 1920-as években kezdett regényeket írni, s nagy sikert aratott velük. Ő volt az első női író, aki az írásból meg tudott élni, sőt, egy nagyon szép villát vett és tartott fent – ez ma az Erdős Renée-ház Budapest XVII. kerületében, ahol egy szoba emlékeztet rá. 1925-ben férjhez ment nála tíz évvel fiatalabb titkárához, aki aztán háztartását felügyelte, ügyeit intézte, s ő így írhatott. 1927-ben lánya agyműtéten esett át Németországban. A háború alatt orvos lánya egy kórházban, majd Irén nevű barátnője vidéken bújtatta. Ez alatt a villából mindent elhordtak a könyékbeli lakosok, majd a villa szovjet katonák szállása lett. A háború túl nagynak minősült, elvették tőle, és irodalmi karrierjét sem tudta a megváltozott közegben folytatni, nem kívánatos lektűrszerző lett belőle. Orvos lánya 1950-ben öngyilkos lett. Erdős Renée 1956-ban halt meg.

Erdős Renée 1900 körül ünnepelt fiatal költőnő, aki az emancipálódó polgári nőnek a maga nő mivoltát álszemérem nélkül vállaló, a testi szerelemhez való jogát hirdető merész szerelmes-erotikus verseket ír. Kortársi és utókori vélemények szerint Adyt megelőzően, elsőként alakította ki azt a költői nyelvet, amelyet az irodalomtörténet-írás Adyhoz kapcsolva a modern magyar líranyelv alapjának tart, sőt, az ő hatása mozdította ki Adyt költői válságából, segítette azzá válni, ami lett.

Irodalmi karrierje Bródy Sándor öngyilkossági kísérlete után kettétört, beteg lett és magányos, majd külföldre és a vallásba menekült, aztán az anyaság foglalta le. És mégis, mindennek ellenére, sikeres írónő lett: megtalálta a módját annak, hogy mégis író legyen. Meg tudott állni a saját lábán. Példát tudott mutatni az önállóságra, a túlélésre, egy olyan korszakban a huszadik század elején, amelyben az önálló polgári egzisztencia megteremtése csak a nők elenyészó kisebbsége számára volt lehetséges.

Az 1920-as években a legnépszerűbb regényíró, hatalmas példányszámban megjelenő könyveinek eladásából élt, női problémákról írt: a nők társadalmi szereplehetőségeiről és szexuális életéről, a házasság értelmezési lehetőségeiről, a különböző női életutakról – olvasmányos, érzelmes, fogyasztható módon, sokszor naplószerű személyességgel, a mai olvasó ízlése számára esetenként túl hosszú párbeszédekkel, sematikus alakokkal. Ezeket a könyveket (A nagy sikoly, Santerra bíboros, Brüsszeli csipke) a közvélemény sokáig giccsesnek, kispolgári lektűrnek vélte; az irodalomtörténet-írás pedig az 1920-as évek végétől nem tartotta Erdős Renéet, a lektűrszerzőt méltónak arra, hogy foglalkozzon vele. A kommunista irodalompolitika sem támogatta 1948 után.

Erdős Renée érzelmes sikerkönyveket írt, a nagyközönségnek, és olyan problémákat feszegetett, amelyek a korban égetőek voltak a nők számára – ez vonzotta olvasóit. Senki más nem írt annyit és olyan szókimondóan a női szexuális élet problémáiról a 20. századi magyar irodalomban, mint ő. A regények általában két szólamot bújtatnak a különböző szereplők véleményeként: a női szereplőkbe belülre beépült, örökölt normák, társadalmi elvárások és azt ezt áthágni kívánás szólamát. A két szólam közötti feszültségben ismerhettek magukra valójában korabeli olvasói, ebben a női szereplehetőségekre vonatkozó folyamatos feszültségben.

Fotók

Városok:

Szülőhely: Érseklél

Színiiskola: Budapest

Lakhelyek: Rákospalota, 
Budapest, Bécs, Firenze, 
Róma, Gödöllő

Idővonal:

1879
születési év

1896–1897

Az Országos Színművészeti Akadémiára jár Budapesten

1898
a Somorlay családnál felolvasó, az Egyetértés tárcaírója

1899
megjelenik az első verseskötete, a Leányálmok, Eötvös Károly költségén és előszavával

1900–1905

Budapesten él mint költő és újságíró, a Budapesti Napló, A Hét a Vasárnapi Újság, majd a Magyar Hírlap szerzője, második versekönyvét (Versek) Kiss József, majd Bródy Sándor segítségével állítja össze. Baráti körébe tartozik Molnár Ferenc, Szabó Ervin, Bedőházyné Héczey Erzsébet, Kaffka Margit. Jászi Oszkárhoz és később Bródy Sándorhoz szerelmi viszony fűzi.

1901

első önálló lakásába költözik a Podmaniczky utcába

1903
ebben az évben indul a Jövendő, Bródy Sándor folyóirata, melynek állandó szerzője, itt jelenik meg folytatásokban a Kleopátra című verses regény és az Egy leány élete című novella-sorozat.

1904–1906

Írások Könyve címmel önálló, egyszemélyes lapot ad ki

1904

szakítás Bródyval

1905

Erdős Renée többször is szanatóriumba kerül, Bródy Sándor öngyilkosságot kísérel meg

1906

Firenzébe költözik Héczey Erzsébettel, lakóhelyük a Villa Celeste Settignanóban

1907

megismerkedik a Firenzébe tanulmányútra érkező Fülep Lajossal

1908

Rómába költözik, érdeklődik a katolikus vallás iránt, majd katolizál; közben újra ír magyar lapoknak

1909

megjelenik a Jöttem hozzátok című verseskötete is

1910

megjelenik az Aranyveder című verseskötete

1911

rövid időre újra Budapesten, a Repratrixek zárdájában lakik, ír Az Ujság Az Asszonynak mellékletébe

1913

házasságot köt Fülep Lajossal a Fiume melletti Tersatóban

1914

az első világháború kitörése előtt röviddel hazaköltöznek Magyarországra

1915

megszületik Fülep Kornélia és megjelenik és nagy sikert arat Az új sarj, az Ősök és ivadékok című négyrészes önéletrajzi regény-sorozat első, Erdős gyermekkorát feldolgozó darabja

1918

Fülep Lajos elhagyja a családját

1918

Megszületik Fülep Veronika, Erdős Renée a szülés után tüdőembólia következtében hónapokig súlyos beteg

1920

megjelenik az önéletrajzi regény-sorozat második darabja Az élet királynője, melynek témája a Bródyval való szerelmi kapcsolat

1922

Az Est állandó szerzője, megjelenik a Santerra bíboros című regény

1923

megjelenik az Ősök és ivadékok III. része, a Berekesztett utak, mely a Bródyval történt szakítás utáni nehéz időszakot tárgyalja, és megjelenik A nagy sikoly, Erdős talán legismertebb regénye. A húszas-harmincas évek a regényíró Erdős virágkora, ekkor jelennek meg női sikerkönyvei.

1925

családjával együtt Rómába költözik, hogy a Szent Évről tudósítsa a magyar lapokat

1926

férjhez megy titkárához, Löfler (Erdős) Artúr gyógyszerészhez; „Szerdai levelek”-ben válaszol Az Est olvasói által feltett kérdésekre

1927

Németországba utaznak, Kornélia lánya agyműtéten esik át, ezt dolgozza fel a Nyírfaerdő című kötet; megveszi rákoshegyi villáját, mely ma Budapest 17. kerületében az Erdős Renée-ház nevű helytörténeti gyűjtemény, Erdős Renée-nek emlékszobája van benne

1929

megjelenik az önéletrajzi regénysorozat utolsó része, az Ave Roma!, melyben megtérését és katolizását írja meg

1938

a numerus clausus miatt nehezedik a helyzete, szerződéseit több helyen felbontják

1944

orvos lánya, Veronika kórházban bújtatja, majd vidéken, Inarcs-kakucson rejtőzik barátnőjénél, Zoltán Irénnél; megjelenik Réz Bálint álnéven Lysias című regénye; a villáját először a németek, majd az oroszok használják

1945

a háború után a villáját nem tarthatja meg, a Felső-erdősor utcába költözik egy kis lakásba; férje különválik tőle, és patikát nyit; ebben az új helyzetben Erdős visszatekintést ír Különös önéletrajz címmel

1950

harminckét éves korában öngyilkos lesz Veronika lánya

1955

Ifjúságunk címmel megírja első Budapesten töltött éveinek, fiatal lány korának történetét

1956

meghal
 
© Menyhért Anna

Iskolák, munkahelyek:

Iskolái: Országos Színművészeti Akadémia, Budapest

Kiadói:  Pallas, Franklin Társulat, Singer és Wolfner, Atheneaum, Dick Manó, Révai testvérek, Irodalmi Intézete, Légrády testvérek

Folyóiratok:  Egyetértés (1900-1904), Vasárnapi Újság, A Hét, Magyar Hírlap, Budapesti Napló, Jövendő (1903-1905), Az Ujsag Az Asszonynak melléklete (1910-es évektől az I. világháborúig) , Pesti Hírlap, Új Idők (1920-as évek), Az Est (1920-as évek második fele)

Oldalak

Free business joomla templates