Írőnők a hálón –weboldalunk összegző bemutatása

Weboldalunk tizenkét írónő életpályáját tárja fel. Honlapunkat a Joomla CMS rendszer segítségével alakítottuk ki, felhasználva a Prezi, a Morph, a Flickr és az issu.com online felületeinek lehetőségeit. A teljes háttérstruktúrát (adatbázis-elérés, HTML- és PHP-fájlok) az ELTE Caesar szerverén tettük elérhetővé. Mindezt egy korszerű, hipertext szerkezetű, multimédiás webportálon keltettük életre, ahol a tudományos és szépirodalmi szövegek közvetítőerejét a bemutatott művészeket és életművüket illusztráló képzőművészeti és zenei teljesítmények fokozzák. A webes megjelenítés lényege, hogy az egyes alkotók és alkotások ne elszigetelten, hanem a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatkozzanak meg, ahogyan a valóságban is léteztek, ezért hoztunk létre egy közel százötven diából álló prezit, ’Kor-terem’ címen.

Projektünk fontos alaptevése, hogy a századfordulón megsokasodó magyar nőírók egyre inkább részét képezték a korabeli irodalmi és kulturális életnek, így szövegeik, élményeik, kapcsolataik éppúgy integráns részét jelentik a kor irodalmi narratívájának, mint a férfitársaik írásai, tapasztalásai, viszonyrendszere, s hogy a férfi és női irodalmi háló ezer szállal szövődik egymásba. A megvalósítás során így különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy a kulturális élet női szereplőit ne elszigetelten, ne ellenkánonként vonultassuk fel, hanem a korabeli művészeti világ egészébe ágyazva mutassuk be, a lehető legtöbb összefüggést felfedve. Éppen ezért számos olyan férfi művészt, írót, közszereplőt tettünk elérhetővé a világháló hipertextes lehetőségeit kihasználva, akik a kor kulturális közegét határozták meg. Minden egyes általunk választott nőíró ’Ismerősök’ oldalán szerepelnek a kor szellemi életének jelentős férfi egyéniségei is (Justh Zsigmond, Fülep Lajos, Pekár Gyula, Malonyai Dezső, Eötvös Károly, Jászi Oszkár, Molnár Ferenc, Szabó Ervin, Bródy Sándor és mások).

’Szövegtár’-unkban több ezer oldalnyi nehezen hozzáférhető szépirodalmi szöveget (regényeket, versesköteteket, drámákat, novellás köteteket) digitalizáltunk és tettünk elérhetővé oldalunkon. A publikálandó primer szövegek egy részét nyomtatásban az író életében megjelent, ám azóta nem publikált, nehezen hozzáférhető szövegek alkotják. A feladat itt ezek digitalizálása, szoftveres megtisztítása, a gépi optikai karakterfelismerés (OCR) hibáinak javítása, megfelelő formátumúvá való átszerkesztése volt. A szövegek másik része eddig nyomtatásban nem vagy csak részleteiben megjelent kéziratos dokumentum, melyeket előbb a gépre kellett vinni, majd szerkeszteni, formázni. Érdekes kísérleti kérdésként fogalmaztuk meg a projekt kezdetén, hogy amennyiben a mára elfeledett és a kánonból kiírt nőírók életművét újraolvassuk, kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert szövegeit szerkesztve, gondozva közre bocsátjuk, vajon mérhetően növeljük-e az újrafelfedezés, vagy akár a kánonba kerülés esélyét. Azzal, hogy mindezt egy a 21. századi, nem elsősorban a linearitáshoz szokott olvasói stratégia számára is jól megközelíthető és befogadható, a szövegek medialitását a multimédia eszközeivel felerősítő, formailag is mélységgel bíró hipertext formában, webes környezetben tettük közzé, szeretnénk a fiatalabb korosztályokat is bevonni a bő száz évvel korábbi szövegek ma sem érdektelen világába. A kutatás így konkrét társadalmi hozadékkal is bír, ami a korlátozottan kézbe vehető források közzétételében, s a nehezen hozzáférhető szépirodalmi szövegek újraközlésében mérhető. Az online közlés kiválóan alkalmas rá, hogy a lehető legszélesebb körben tegye közkinccsé ezeket a méltatlanul elfeledett, illetve sosem ismert szövegeket. A szövegközlésekkel kapcsolatos irányelvek kidolgozásában amerikai partnereink az Indiana Universityről igen komoly tapasztalatokra tettek már szert a The Victorian Women Writers Project (VWWP) megalkotásakor, így nagyrészt mi is az általuk közzétett irányelvekre támaszkodtunk.

’Íróportrék’ blokkunkba kerültek az életművek: a Wohl-nővérek munkásságával indítunk, akik a 19. század második felének irodalomszervező alakjaiként meghatározzák a korszak nőirodalmát, és reprezentatívan irányítják a publikációs fórumokat.  A sort Czóbel Minka életművével folytatjuk, aki  1890-1914-ig volt aktívan jelen az irodalmi életben. Időrendben haladva a 20. század első felében végig követjük a választott írónők munkásságát, facebook-szerkezet szerűen bemutatva kapcsolataikat, publikációs fórumaikat, pályájuk kronológiáját, rövid pályaképet nyújtva róluk, megjelölve néhány internetes hivatkozást, ami újabb hasznos információkhoz vezeti az érdeklődőket. Szeretnénk, ha ismertté válnának olyan nevek, mint a korszak egyik legnagyobb példányszámban publikáló, s a női olvasóközönség körében igen népszerű, Szikra néven publikáló Teleki Sándorné, a művelt arisztokrata, Czóbel Minka, az írói honoráriumából saját villát építtető Erdős Renée, vagy az emancipáció ügyében elkötelezett, pezsgő művészeti szalont éltre keltő Wohl-nővérek. Az írónők kiválasztásakor ügyeltünk arra, hogy lehetőség szerint minden évtizedből kerüljön fel legalább egy-két prominens alkotó a palettánkra.

’Kritikák’ című oldalunkra összegyűjtöttünk számos online elérhető kritikát az írónők szövegeiről, a ’Bibliográfia’ menüpont alá integráltuk Diera Bernadett-Mészáros Zsolt-Zsadányi Edit Női szerzők a huszadik század első felében című eredetileg PDF formátumban megjelent munkáját, melyet kereshetővé és webes formában felhasználóbaráttá alakítottunk. ’Lapozó’ rovatunkban bemutattunk több olyan korabeli folyóiratot, melyek szívesen adtak teret nőíróknak, illetve melyeket nők szerkesztettek. Az MTA és az ELTE könyvtárával együttműködve több lap több évfolyamát digitalizáltuk és online elérhetővé tettük (Az Ujság - Az Asszonynak c. melléklet, Írások Könyve, Jövendő).  ’Kávéház’-unk a kor néhány releváns kulturális szalonját, irodalmi körét mutatja be a női reprezentáció szempontjából. ’Rövid idézetek’ rovatunkba néhány jellemző szöveget gyűjtöttünk össze választott írónőink publikált és kéziratos hagyatékban maradt munkáiból, míg a ’Tematikus idézetek’ blokk olyan fontos témákhoz kínál szövegrészleteket, mint az anyaság, a női szexualitás, az abortusz, a nő-férfi ill. nő-nő közti viszony, a házasság, az anya-lány kapcsolat, a női-férfi szerepek, a feminizmus, a divat és társasági élet, az antiszemitizmus stb.

’Galéria’ oldalunkra készítettünk és összegyűjtöttünk közel kétszáz fotót a tárgyalt írónőkről és a velük kapcsolatos jelenlegi irodalmi emlékhelyekről, amit egy tematikus galéria formájában bárki online, szabadon elérhet. A képeket tag-ekkel és értelmező feliratokkal láttuk el a könnyebb visszakereshetőség, és a rendszeresség megteremtése érdekében.

Kutatásunkat a projekt időtartamánál hosszabb távra tervezzük: célunk az 1890-től napjainkig terjedő időszak nőíróinak bemutatása, ebbe illeszkedik három éves szakaszként az e projekt keretei között feltérképezett 1890 és a II. világháború közti periódus. Emellett a kutatott anyag a weboldal műfaji és technikai sajátosságainak megfelelően az adott intervallumon belül is nehézségek nélkül bővíthető, más kutatott írónők és más szempontok bevonásával. Ennek okán a weboldal természetesen csak jelen OTKA kutatási projekt (OTKA PD 104264, Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán)szempontjából nevezhető elkészültnek, valójában ongoing jelleggel a kutatás tovább folytatandó, s az újabb eredmények folyamatosan közzé tehetők.

Főoldal

Free business joomla templates